Bár a stratégiai cégek védelméről szóló törvény megalkotásakor úgy tűnt, végleg lekerülhet a Mol és az OMV közötti felvásárlási huzavona a napirendről, az osztrák társaság tegnap olyan lépésre szánta rá magát, amely még sokáig az újságok hasábjain tartja az ügyet. Az OMV ugyanis magyar bíróságok előtt perelte be a Molt, mert a cég megítélése szerint a magyar olajtársaság alapszabálya három pontban is ütközik a hazai joggal. A háromból kettő az úgynevezett tízszázalékos szavazati korláthoz kapcsolódik, vagyis ahhoz a rendelkezéshez, amely szerint hiába birtokolja egy tulajdonos a magyar olajtársaság részvényeinek több mint tíz százalékát, szavazati joga csak tíz százalék erejéig lehet a közgyűlésben. Az osztrákok kifogásolják, hogy a magyar állam tulajdonában lévő B-részvény – ezt korábban aranyrészvénynek hívták – vétójogot biztosít Magyarországnak a szóban forgó szavazati korlát esetleges eltörlésére irányuló kezdeményezések ellen, s azt sem tartják jogosnak, hogy a tízszázalékos szavazati korlát nem alkalmazandó a magyar államra. Ezek mellett az OMV kivenné az alapszabályból azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy a Mol igazgatóságából egyszerre csak korlátozott számú tag hívható vissza.
Mint arról korábban már többször beszámoltunk, az OMV szeretné felvásárolni a Molt, csakhogy ezt sem a magyar kormány, sem az olajtársaság menedzsmentje nem tartja kívánatosnak. A társaság szeptember 25-én jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a Mol részvényeseinek 32 ezer forintos részvényenkénti vételáron, de csak ha a tízszázalékos szavazati korlátot eltörlik, a menedzsment által kontrollált részvényeket pedig bevonják. Az osztrák cég mostani közleményében leszögezi, hogy „a Kelet-Közép-Európában zajló iparági konszolidációval összefüggésben az OMV továbbra is törekedni fog arra, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa”, s ennek érdekében kész rendkívüli Mol-közgyűlést összehívatni.
A Mol meglehetősen szűkszavúan reagált a per hírére. A társaság közleménye leszögezi, hogy semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az eljárással kapcsolatban, s ezt a lépést is hasonlónak tartják a korábbi ellenséges és kéretlen megkereséshez. – A mai bejelentés bizonyítja az osztrák olajtársaság felvásárlási szándékának ellenséges voltát, szemben az eddig ismételt nyilatkozataikkal, amelyek során a barátságos közeledést hangsúlyozták – tartja a Mol vezetése, kiemelve, hogy szerintük a részvényesi értéket és az érintett felek érdekeit leginkább az szolgálja, ha mindkettő független vállalatként követi saját növekedési stratégiáját és hatékonyságnövelési terveit.
Vasi Vasember: eltűnt egy úszó a versenyen, mentőcsapatok kutatnak a Csónakázó-tóban
