Tavaly a parlament mindössze egyetlen fős többséggel – több SZDSZ-es képviselő átszavazásával – meg tudta akadályozni, hogy a Ratkó-korszak szülöttei súlyos hátrányokat szenvedjenek el, ha kedvezményes öregségi nyugdíjba kívánnak vonulni. A kormánytöbbség tegnapra összekovácsolódott: a ledolgozott évektől függetlenül pusztán a nyugdíjkorhatárok tologatásával megszületett az a törvényi megoldást, amely önmagában 60-80 milliárd forintos spórolást jelent az államkasszának.
A nyugdíjtörvény módosításának lényege a főbb számokat tekintve: a férfiaknál 2009-től 59-ről 60 évre nő a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének korhatára. Ha valaki ennél egy évvel korábban megy nyugdíjba, akkor 1,2 százalékkal, ha kettővel, akkor 3,6 százalékkal kap kevesebbet, mint ha nem választotta volna a kedvezményes nyugdíjba vonulást (fontos kiemelni: e hátrányt azok is elszenvedik, akik a törvényben meghatározott, a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati éveket egyébként ledolgozták). A nők még rosszabbul járnak: az előre hozott öregségi nyugdíj korhatára a jelenlegi 57 évről átmenet nélkül 59 évre nő; ezen felül, aki – szolgálati idejét kitöltve – három évvel ezen korhatár előtt megy nyugdíjba, 7,2 százalékkal kap kevesebbet. Mindezt tetézi az is, hogy akik jövőre mennek nyugdíjba, már eleve nyolc százalékkal kisebb nyugellátásra számíthatnak, mint akik még az idén be tudják fejezni aktív éveiket.
A parlament szabad demokrata képviselőinek egy része néhány hónappal ezelőtt még ellenezte a nyugdíjtörvény imént vázolt módosítását, ez kisebb koalíciós feszültséghez is vezetett. Az SZDSZ ellenvéleményének egyik legmarkánsabb képviselője Béki Gabriella volt; a képviselő asszony tegnap a szavazásban nem vett részt, hanem a Ház jegyzői feladatait látta el. Frakciótársai ezúttal ellenvetés nélkül megszavazták a módosítást. A nyugdíj-jogszabályok súlyos hátrányt jelentő változása közel negyedmillió embert érint.
Így közlekednek a vonatok a hétfő esti vihar után, mutatjuk a részleteket
