Kizárólag ezüsttárgyakból első ízben rendez aukciót a BÁV. A december 11–12-i árverésen különösen gazdag a kínálat a XIX. század ékszereiből, szecessziós és art deco stílusú ékszerből.
Újra Munkácsy-főműre licitálhatnak a Virág Judit Galéria téli aukcióján, december 16-án. Szakértők szerint ilyen kvalitásos anyag egyszerre még nem szerepelt hazai aukción. A kollekció ennek következtében az aukciók történetében az eddigi legmagasabb kikiáltási áron, 750 millió forinton indul. Ritka pillanat, hogy egyszerre két szenzációs Munkácsy-alkotás is kalapács alá kerül. Az alvó nagypapa című festmény – ötvenmillió forintos kikiáltási áron – Munkácsy szalonzsáner sorozatának egyik utolsó darabja. A képet 1887 nyarán Colpachban festette a mester. Munkácsy másik, ugyancsak most árverésre kerülő darabja a Teát öntő nő. Kikiáltási ára negyvenmillió forint. A két mű újra tudatosítja, hogy az elmúlt tíz év legnépszerűbb, és egyben legkeresettebb mestere Munkácsy Mihály. A hazai aukciós piac reprezentatív értékmérőjének számító, tíz legmagasabb leütési árat tartalmazó listán mindjárt három alkotásával találkozhatunk. Közülük a legmodernebb és egyben legdrámaibb darab a Virág Judit Galériában árverezett Poros út I., amely 220 milliós leütési árával csaknem öt évig vezette a ranglistát.
A Kieselbach Galéria december 17-i nagy téli aukcióján szereplő tételek kikiáltási ára összesen 612 millió forint. A galéria fő profilja továbbra is az 1850–1950 közötti klasszikus magyar festészet, de fontosnak tartja, hogy az 1945 utáni festészettel együtt teljes képet adjon a magyar képzőművészet egészéről. Az aukcióban különálló részként szerepel egy olyan válogatás, amely 26 kimagasló, háború utáni alkotásából áll. Ennek köszönhetően az alkotók ma már nagyon nehezen hozzáférhető korszakaiból válik lehetségessé a vásárlás. Közülük a legnagyobb kuriózumot Veszelszky Béla 1959-es Tájképének aukcióra kerülése jelenti (kikiáltási ára tizenkétmillió forint). Korniss Dezső most bemutatott alkotásai is valódi ritkaságok: az inspiráló barát, Vajda Lajos transzcendens, spirituális tisztasága és alkotójuk nemes játékossága ötvöződik bennük (Tücsöktánc I. és Tücsöktánc II.; kikiáltási áruk: három és fél millió forint). A legendás bajai Kürtös Sándor gyűjteménye külön fejezetet alkot a téli képaukcióban. Az eredetileg csaknem kétszáz Nagy István-képből álló gyűjteményből 1971-ben a Magyar Nemzeti Galéria hetvenet kiválasztott és három hónapos kiállítássorozaton mutatta be Európa nagyvárosaiban. A legfontosabb Nagy István-festmények ebből a gyűjteményből rajzottak ki más, fontos kollekciókba, mint például a Rácz-, a Kolozsváry-, a Várkonyi-gyűjteménybe is. A legszebbek közé tartozó, korai, nagyméretű, olajjal festett műveket és a pasztellal festett, kivételesen szép képeket azonban egészen mostanáig sikerült megőrizni a családnak. Ennek a gyűjteménynek az aukcióra kerülése azt a hangsúlyt erősíti a műtárgypiacon, amelyet Kieselbach Tamás mind a saját műgyűjteményével és az azt bemutató könyvekkel, mind a Modern Magyar Festészet 1892–1964 című kétkötetes albummal képvisel.
A szuverenitás nem önámítás, hanem drága kincs
