Egyre nő a foglalkoztatási szakadék

Nem tudtuk kihasználni az eltelt évek uniós szinten erős gazdasági növekedését, így nem meglepő, hogy munkaerő-piaci mutatóink átlagon aluli teljesítményt jeleznek. Míg a közösség 27 tagállamában 2002 óta csökken, Magyarországon 5,8-ről hét százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatási adatok igen pesszimista jövőképet rajzolnak fel: a foglalkoztatás alacsony szinten stagnál, az ország kettészakadása folytatódik.

Továbbra is átlagon aluli teljesítményt nyújtunk a foglalkoztatás terén az Európai Unióban – derült ki a közösség által készített, a 2006-os adatokat összesítő éves jelentésből. Eszerint az unió átlagában a foglalkoztatás a vizsgált időszakban 64,3 százalékos volt. Magyarországon viszont az átlagfoglalkoztatás az előző években lényegében változatlan szinten, 57,3 százalékon stagnált. Mindez nemcsak a foglalkoztatás problémáit mutatja, hanem azt is, mennyire volt képes beváltani a kormány korábbi ígéreteit. Emlékezetes ugyanis, hogy Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kabinetje is egyaránt 400 ezer új munkahelyet ígért, ám választási kampány lévén azt már elhallgatták, hogy legalább ugyanennyi megszűnésével is számolni kell.
Magyarországon a 15–24 éves korosztálynak mindössze a 21,7 százaléka dolgozik a 2002-ben kimutatott 28,5 százalékkal szemben, a 15–64 évesek foglalkoztatása pedig alig 51,1 százalékos volt tavaly, azaz a munkaképes korú lakosság alig több mint fele dolgozott. A közben eltelt időben, köszönhetően az unióban gyorsuló gazdasági növekedésnek, a munkanélküliség a 27 tagországban összességében tovább csökkent, ezzel szemben hazánkban a regisztrált munkanélküliek száma 400 ezer fő fölé emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal által készített felmérés szerint ez a 2005. decemberi–2006. februári időszakban 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, ami tízéves negatív rekord.
A munkanélküliek aránya azóta is hét százalék feletti szinten mozog idehaza, közben az unió 27 tagországában a 2002-es 8,9 százalékos munkanélküliségi ráta 2006 végére 8,1 százalékra, 2007 októberére pedig 7,2 százalékra csökkent.
Hazánk foglalkoztatási térképén továbbra is óriási különbségek mutatkoznak az ország nyugati és északkeleti részei között. Tavaly éves átlagban a legalacsonyabb, 5,1 százalékos munkanélküliségi rátát Közép-Magyarországon mutatták ki, míg a legmagasabbat, 11 százalékosat Észak-Magyarországon. Jellemző, hogy a legrosszabb helyzetben lévő északi országrészben az előző évhez képest 2006-ban csaknem egy százalékkal emelkedett a munkanélküliek aránya, de éves összehasonlításban romlott az ugyancsak hátrányos régiónak számító Dél-Dunántúl és Észak-Alföld helyzete is: előbbiben a munkanélküliségi ráta 2006 átlagában kilenc, utóbbi régióban pedig tizenegy százalékra emelkedett. Az adatok egyre inkább erősítik azt a pesszimista jövőképet, amely szerint Magyarország foglalkoztatási esélyeit tekintve két részre szakad, miközben a foglalkoztatás tartósan alacsonyan marad.