Elvonókúrán a költségvetés

Szakmai és társadalmi egyeztetéssel végrehajtott válságmegelőzésre lett volna szükség, amely kigyógyíthatta volna a pénzügyi alkoholizmus állapotából a magyar gazdaságot, és elkerülhetővé tette volna azt, hogy immár másfél millió forint adósság jusson minden egyes magyar állampolgárra – hangzott el a Deák Ferenc közéleti klub legutóbbi gazdasági fórumán.

Nagy államháztartási hiány mellett eddig még egyetlen országnak sem sikerült tartós gazdasági növekedést elérnie – mondta Csaba László közgazdászprofesszor a Deák Ferenc közéleti klub rendezvényén, ahol leszögezte: a gazdaság stagnálásának egyik oka, hogy nehéz hátizsákként cipeljük magunkkal az államadósságot és kamatait. Az akadémikus hangsúlyozta: a kormány nem hajlandó tudomásul venni: az államadósság „olyan, mint a történelem, vagyis a máig érő múlt”.
– Hiba figyelmen kívül hagyni az adósságot abban a hitben, hogy az államot nem lehet úgy bezárni, mint a sarki boltot, és a Parlament épületét sem lehet elárverezni – fogalmazott a szakember, aki szerint az is rövidlátásra utal, hogy a rossz makrogazdasági adatok miatt a kormányzat érdemben az euró bevezetésének kérdésével sem foglalkozik. Az alacsony gazdasági növekedés okaként az egyetemi tanár többek között a fenntarthatatlan gazdasági folyamatokat, a harácsoló adórendszert, az árstabilitás pályájáról való letérést és az állami bevételek elosztásának átláthatatlanságát jelölte meg.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója a fórumon kifejtette: a lassú gazdasági növekedés akadálya lehet az államadósság jelentősebb lefaragásának, annál inkább is, mert a várakozásokkal szemben a reálisan várható bővülés később is csak alulról közelítheti meg a három százalékot. A Magyar Nemzeti Bank volt ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a jelenlegi gazdaságpolitika „saját alapjait eszi meg”, és az intézményi rendszer gyengesége miatt nem vagyunk képesek nagyobb ütemben bővülni. – Egy ország gazdasági helyzete a földrajzi viszonyai és a nyitottsága mellett az intézményi rendszerétől is függ, amelybe beletartozik a korrupció mértéke, az infláció és az államháztartási hiány kezelése is – tette hozzá Hamecz.
A költségvetési hivatal létrehozásával kapcsolatban Kopits György, a monetáris tanács tagja hangsúlyozta: a büdzsét érintő törvényjavaslatok elfogadása előtt hatáselemzésekre lenne szükség. Be kellene vezetni azt a szabályt is, hogy amennyiben az adott javaslat két évig rontja a költségvetés mérlegét, akkor azt nem szabad elfogadni. Kopits György szerint a választási évekre jellemző túlköltekezés „a fiskális alkoholizmus állapotában” tartja az országot, miközben az „elvonókúra” egyre későbbre halasztódik. Csaba László szerint a betegség igazi tünete, amikor nem mutatkozik hajlandóság a valóság beismerésére.
– Veres János könnyű álmot, szép jövőt ígér, miközben rendületlenül folytatódnak a megszorítások – mondta a professzor, aki szerint elég hihetetlen, hogy 2009-től vagy 2010-től erőteljes gyarapodás indulna meg a magyar gazdaságban. Hamecz István a költségvetési hivatalra vonatkozó törvényjavaslat kapcsán megjegyezte: ismét a valós tényekkel való szembenézés halogatására utal, hogy az eredeti szándékok szerint a pénzügyi szaktárca csak 2012-től vezette volna be ezt az intézményt.

Az infláció eléri a nyolc százalékot. Decemberig tovább gyorsul a magyar infláció, így az idei átlagos pénzromlás eléri a nyolc százalékot – mutatja a portfolio.hu felmérése. A tizennégy elemző bevonásával készült előrejelzés szerint decemberben az éves drágulás 7,1 százalékra gyorsulhat fel.