Félnapos Kodály-maraton

Hatalmas tömeg gyűlt össze tegnap délelőtt a Zeneművészeti Egyetemen, hogy tanúja legyen annak a példátlan vállalkozásnak, amelyet Kodály Zoltán özvegyének ötlete nyomán valósítottak meg. Idén emlékezett az ország a nagy hatású zeneszerző és zenepedagógus születésének 125., halálának 40. évfordulójára. A mester életművét felölelő, ingyen látogatható, tizenkét órás koncertet hallhatott tegnap a szép számú érdeklődő.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszöntötte az egybegyűlteket a Budavári Te Deum hangjai után.
– Mintha egy új szellemi honfoglalásra készült volna Kodály a Buda visszafoglalásának emlékére, 1936-ban írt művében. Ez a szándék egyébként egész életművét áthatotta, mint nevelőt is. Nem véletlen, hogy a megemlékezés csúcspontjaként maratoni hosszúságú, az életmű keresztmetszetét adó koncertsorozatnak az akadémia ad otthont. Kodály egész életén keresztül szorosan kötődött az intézményhez, itt tanult – Bartókhoz és Dohnányihoz hasonlóan – a híres zenetanár Hans Köstlernél, majd nem sokkal utána zeneelméletet és -történetet oktathatott az 1907-ben elkészült új épület falai között. Növendékei, többek között Bárdos Lajos, Kerényi György, Doráti Antal, Solti György úgy járultak Kodályhoz, mint a gyerekek. Doráti visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy a mester szinte semmit nem mondott néhány szűkszavú megjegyzésen kívül diákjainak. Puszta jelenlétével, tevékeny figyelmével, morális nagyságával nevelt. Nem a nagy hatású szónoklatokban áll Kodály próféciája – tette hozzá a rektor –, hanem a csendes, ám meghatározó, elsősorban a zenében megjelenő missziós tudatban. Ha van ma hazánkban zenei élet, az nagyrészt neki köszönhető.
A félnapos hangversenyen megismerkedhettünk a művész másik arcával is. Felcsendültek a Kodály poétai erejét mutató, individuális ihletettségű, ritkábban játszott kamaraművek is. Lapunk kérdésére a rektor elmondta, véleménye szerint a népre, a nemzetnevelésre nem volt még zeneművész olyan hatással, mint Kodály Zoltán. Ma is a csodájára járnak a kodályi modellnek, legyen szó akár Kínáról, Japánról, Koreáról vagy néhány arab országról. A nevével fémjelzett módszer lényege, a népzenén alapuló tudás, a közös éneklés közösségformáló ereje, a belső hallásunkat segítő kottaolvasás elterjedése sajnos csak zeneiskoláinkban vált általánossá. Szomorú viszont az ének-zene oktatása alap- és középfokú iskoláinkban. A legtöbb intézményben, a kottaolvasás tanítása szinte teljesen háttérbe szorult. A mester alapelvének (legyen a zene mindenkié) a külvilág sem kedvez: az ifjúságot kísértésként érő populáris zene színvonala ráadásul rohamosan zuhan. Lehet, hogy ezt a szaktárca is kezdi észrevenni? A Kodály-évre ugyanis némileg nagyobb figyelmet fordított, mint a tavalyi Bartók-jubileumra. Schneider Márta, a kulturális minisztérium szakállamtitkára a Zeneakadémián fel is sorolt néhány jelentős rendezvényt: Galántán rendezték meg a Kárpát-medencei Kodály-kórusok nemzetközi találkozóját, Kecskeméten, a szülővárosban Kodály-vetélkedőt tartottak, a budapesti metróban is kiállítás nyílt, bevásárlóközpontokban adtak koncerteket… A maratoni előadást, amelyen kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Debreceni Kodály Kórus, a Duna TV vasárnap felvételről közvetíti.