Fogyatékosok a figyelem fókuszában

Szerte Európában a mai napon tartják a fogyatékkal élők napját. Hazánkban csaknem hatszázezren élnek valamilyen fogyatékkal, az ezzel együtt járó nehézségek pedig – a közvetlen családtagokat is beleértve – majdnem minden ötödik embert érintenek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyatékos emberek 80 százaléka elmúlt 40 éves, és közöttük valamivel nagyobb arányban vannak férfiak, mint a népesség egészében.

Az ENSZ tizenöt éve nyilvánította a fogyatékos emberek világnapjává december 3-át, egy évvel ezelőtt pedig a fogyatékkal élő emberek jogairól egyezményt fogadott el, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott, vállalva, hogy annak tartalma alapvetően befolyásolja a hazai törvényhozást is.
Földünkön nagyjából 650 millióan élnek valamilyen sérüléssel, az unióban több mint ötvenmillióan. Hazánkban a halmozottan hátrányos helyzetben lévők száma meghaladja a hatszázezer főt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyatékos emberek 80 százaléka elmúlt 40 éves, és közöttük valamivel nagyobb arányban vannak férfiak, mint a népesség egészében. Számuk – különösen a mozgássérülteké – az idősebb korcsoportokban évről évre emelkedik, a fiatalabbakban csökken. A testi vagy szellemi fogyatékkal élőkre jellemző, hogy magasabb arányban élnek községekben, mint a városokban.
A felismerések számának növekedésével a fogyatékos gyermekek száma is emelkedik, jellemzően Közép- és Kelet-Európában. A sérültnek „minősített” fiatalok aránya az Európai Unióban 2,5-3 százalék, Magyarországon ez az arány jóval magasabb, 5,3 százalék. A statisztika mégis hamis képet fest, mivel gyakran azokat a gyerekeket is enyhén fogyatékosnak minősítik, és kisegítő iskolába küldik, akik normál osztályokban is megállnák a helyüket, ha segítséget és megértést kapnának.
Ezen a téren a legsúlyosabb következmény mégis általában később jelentkezik, akkor, amikor a társadalom támogatását szeretné egy önkormányzat, egy kormány, egy civil szervezet elérni. Ha generációk nőnek fel úgy, hogy a fogyatékos emberek semmilyen módon nem integrálódhatnak a társadalomba, akkor a fogyatékosokkal szembeni előítéletek, félelmek könnyen a felszínre kerülnek. Egy fogyatékkal élő kisgyereknek annál nagyobb esélye lesz felnőttkorában teljes életet élni, minél korábban sikerül integrálódnia, ám ehhez elengedhetetlen egy befogadó, elfogadó társadalmi környezet. (Hat évvel ezelőtt a 0–14 év közötti korosztály 1,7 százaléka volt fogyatékos, a roma lakosság körében ezen arány a 17 százalékot is meghaladta.)
A világnap alkalmából az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara a Kitárt ajtók ünnepével szeretné felhívni a figyelmet a fogyatékosság ügyére. Az intézmény egyhetes programsorozatához először csatlakoztak civil szervezetek, köztük a Kézenfogva Alapítvány, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a De Jure Alapítvány, a Motiváció, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Mindannyian Mások Vagyunk Egyesület.