GKI: Magas infláció, lassú növekedés

A vártnál ugyan jobban javul a magyar gazdaság egyensúlya, ám ezt a folyamatot a növekedés lefékeződése és magas infláció kíséri – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése, amely az idei évre 6 százalékos reálbércsökkenést jósol.

Munkatársunktól
2007. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eléri a 6 százalékot idén a reálbérek csökkenése – mutatja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzése. Eszerint a nettó bérek a hivatalos statisztika szerint 4,5 százalékkal eshetnek, ám a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulása miatt az üzleti és a közszférában ennél másfél százalékponttal nagyobb mértékben mérséklődik a jövedelmek vásárlóereje. A nyugdíjak reálértéke – az időskorúakat érintő pénzromlással számolva – idén 2 százalékkal csökken. A reálbérek visszaesése mögött a vártnál jóval magasabb infláció húzódik. A kutatók szerint az infláció mérséklődése nyártól a korábban tervezettnél jóval szerényebb mértékű lett, sőt, októberben a csökkenés ismét növekedésbe váltott át, s ebben idén már nem is várható változás. Az év egészére a GKI 7,9 százalékot elérő pénzromlással számol. A magyar gazdaság növekedése nagyon lefékeződik – írja a jelentés, amely szerint a harmadik negyedévben regisztrált egyszázalékos fejlődésben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának, s a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. A gazdaság lefékeződéséhez hozzájárult a beruházások visszaesése is. Az idei gazdasági növekedés a GKI szerint nem fogja meghaladni az 1,7 százalékot. Mindez a munkanélküliség stagnálása mellett történik, idén ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan 7,5 százalékos munkanélküliségi ráta várható.
A lassú fejlődést és a magas inflációt az egyensúlyi helyzet vártnál nagyobb mértékű javulása kíséri. A kutatók úgy látják, az államháztartási hiány idén a GDP 6 százalékára csökken, s a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, azaz a GDP 4,4 százaléka lesz.
Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül alakulhat, ám a jegybank kamatcsökkentési folyamata megreked, a későbbi lazítás pedig a globális folyamatoktól függ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.