Eléri a 6 százalékot idén a reálbérek csökkenése – mutatja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzése. Eszerint a nettó bérek a hivatalos statisztika szerint 4,5 százalékkal eshetnek, ám a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulása miatt az üzleti és a közszférában ennél másfél százalékponttal nagyobb mértékben mérséklődik a jövedelmek vásárlóereje. A nyugdíjak reálértéke – az időskorúakat érintő pénzromlással számolva – idén 2 százalékkal csökken. A reálbérek visszaesése mögött a vártnál jóval magasabb infláció húzódik. A kutatók szerint az infláció mérséklődése nyártól a korábban tervezettnél jóval szerényebb mértékű lett, sőt, októberben a csökkenés ismét növekedésbe váltott át, s ebben idén már nem is várható változás. Az év egészére a GKI 7,9 százalékot elérő pénzromlással számol. A magyar gazdaság növekedése nagyon lefékeződik – írja a jelentés, amely szerint a harmadik negyedévben regisztrált egyszázalékos fejlődésben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának, s a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. A gazdaság lefékeződéséhez hozzájárult a beruházások visszaesése is. Az idei gazdasági növekedés a GKI szerint nem fogja meghaladni az 1,7 százalékot. Mindez a munkanélküliség stagnálása mellett történik, idén ugyanis a tavalyi évhez hasonlóan 7,5 százalékos munkanélküliségi ráta várható.
A lassú fejlődést és a magas inflációt az egyensúlyi helyzet vártnál nagyobb mértékű javulása kíséri. A kutatók úgy látják, az államháztartási hiány idén a GDP 6 százalékára csökken, s a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, azaz a GDP 4,4 százaléka lesz.
Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül alakulhat, ám a jegybank kamatcsökkentési folyamata megreked, a későbbi lazítás pedig a globális folyamatoktól függ.
Arda Güler ajándéka után hálálkodik a Real Madrid új csillaga + videó
