Gyanúsak a milliós vásárlások

Mától tudomást szerezhet a vámhatóság minden három és fél millió forint feletti készpénzes vásárlásról. A gyanús ügyleteket kötelesek bejelenteni a bankok, az ügyvédek, a közjegyzők és a könyvelők. Anélkül is bekerülhetünk a bűnügyi nyilvántartásba, hogy arról tudomást szereznénk.

Ma lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény. A jogszabályalkotásra az Európai Unió kötelezte a tagállamokat. Az új rendelkezések szerint a vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell, ha pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat merül fel, vagy ha feltehető, hogy az ügyfél hamis adatokat szolgáltatott. A törvény bejelentésre kötelezi a kereskedőket, ha a vásárló a legalább három és fél millió forintos vagy magasabb vételárat készpénzzel fizeti ki. Informálniuk kell a hatóságot a bankoknak, az ügyvédeknek, a közjegyzőknek és a könyvelőknek is, ha gyanús ügylet megkötését tapasztalják. Az adatokat a vám- és pénzügyőrség (VPOP) pénzmosás elleni osztálya figyeli, és eljárást kezdeményez, ha jogsértést észlel.
Az állampolgárok jóformán semmit nem vesznek majd észre az adatrögzítésből – mondta lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy vélekedett: nem okoz majd fennakadást az új szabályok alkalmazása a kereskedelemben, hiszen például egy nagy értékű jármű megvásárlásakor eddig is névre szóló számlát állítottak ki a forgalmazók. Tehát az adatok felvételére a törvény rendelkezésétől függetlenül is sor került volna. A főtitkár hozzátette: az ügyfelek ellenőrzése és a személyes adatok továbbítása a vámhatóságnak csak akkor történik meg, ha valaki legalább három és fél milliót készpénzzel fizet ki. Vámos György kifejtette: boldog lenne, ha a magyar állampolgárok tömegesen vásárolnának ekkora összegért, de tapasztalatai szerint az ilyen értékű adásvételek meglehetősen ritkák.
Értelmezés kérdése, milyen ügyletek tekinthetők gyanúsnak – vélekedett Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzőkamara elnöke szerint a VPOP olykor jogszerű megállapodásokat is gyanúsnak minősít és vizsgálat alá von, pusztán azért, mert az alkalmazott jogi konstrukciót nem ismeri. Előfordulhat tehát, hogy a vámhatóság jogkövető állampolgárokat zaklat majd. Az ilyen eljárások sérthetik a magántitkot is – figyelmeztetett Tóth Ádám. Az új törvény célja egyértelmű – fogalmazott Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke rámutatott: a jogszabály a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció és a nemzetközi bűnözés visszaszorítását szolgálja. A rendelkezések azonban sérthetik az ügyvédi titoktartást, és többletadminisztrációra kötelezik a jogi képviselőket. Az elnök hozzátette: a törvény a kamara feladatává tette az ügyvédek tevékenységének ellenőrzését. Ennek szabályait az elnökség hatvan napon belül elkészíti. Az új törvény szerint ha 250 ezer forintot vagy ennél nagyobb összeget ad fel valaki sárga csekken a postán, ellenőrizni kell az adatait és az okmányait – közölte tegnap az MTI-vel a Magyar Posta Zrt.