Belgrád minden rendelkezésre álló eszközzel védeni fogja Koszovót, jelentette ki az állami televízióban Alekszandar Simics szerb miniszterelnöki tanácsadó. A politikus úgy vélte, a háború szintén jogszerű eszköz, ha más már nem áll rendelkezésre. Szerbia sok negatív tapasztalatot élt meg a délszláv háborúkkal, és ez az oka annak, hogy megfontolt és óvatos, de az állami érdeket – hangoztatta Simics – háborúval is védelmezi. A politikusok közül eddig senki sem beszélt ilyen nyíltsággal a katonai megoldás lehetőségéről. Előző nap egy pravoszláv főpap agitált a hadi fellépés érdekében, míg korábban csak a szélsőséges szervezetek használtak háborús retorikát.
Felelős vezető politikusok azonban vagy tartózkodnak a hasonló nyilatkozatoktól, vagy egyenesen kizárják a háború lehetőségét. A szakértők a keményedő belgrádi retorikát csak a nemzetközi közösségre gyakorolt növekvő nyomásként értékelik, ám a NATO felkészült az esetleges konfliktusra. John Craddock, a NATO európai erőinek főparancsnoka bejelentette, hogy a szövetség gyorsan képes megnövelni haderejét Koszovóban, ha erre szükség mutatkozik. Most 16 ezer katona teljesít szolgálatot a tartományban.
Belgrád közben új diplomáciai offenzívát indított, megelőzendő Koszovó függetlenségének kikiáltását. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter Londonban tanácskozott brit kollégájával, David Milibanddel, hogy onnan New Yorkba folytassa útját és találkozzon Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral és a BT-tagok nagyköveteivel. Pavle Jevremovics szerb ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő beszédet mond a BT december 19-én tartandó tanácskozásán, amelynek napirendjén a közvetítő trojka jelentése szerepel a 120 napos tárgyalássorozat eredménytelenségéről. A szerb diplomata kérte, hogy a koszovói vezetők ne kapjanak szót, mivel a tartományi alaptörvény szerint csak jelen lehetnek az ülésen, de nincs felszólalási joguk.
Muráti Lili
Egy rátermett ügyvédnő leiskolázza a férfiakat a világháborús korszak utolsó közönségsikerében
