Ismét gázárháború előtt

Oroszország új követelésekkel állt elő az Ukrajnával folytatott gáztárgyalásokon azt követően, hogy Türkmenisztán – amelytől az orosz Gazprom jelentős mennyiségű gázt kap – felemelte a Moszkvának szállított gáz árát. Mindez az év végén új gázárháborúval fenyeget, amely érzékenyen érintheti Európát is. A háttérben az áll, hogy Türkmenisztán megérezte az energiapolitika ízét, s élni próbál eddig alapvetően kihasználatlan lehetőségeivel.
A Gazprom jövőre 30–50 százalékkal többet fizet a türkmén import földgázért, ami várhatóan kemény orosz–ukrán árvitákat von majd maga után, mivel Ukrajna a türkmén földgáz egyik legnagyobb fogyasztója. A Gazprom beleegyezett, hogy a jövő év első felében 30 százalékkal magasabb áron importálja a türkmén földgázt, a második felében pedig a jelenleginél 50 százalékkal többért. A cég vezetője, Alekszej Miller arról írt alá megállapodást türkmén illetékesekkel, hogy jövőre az első fél évben 1000 köbméterenként 130 dollárt, a jövő év második felében 150 dollárt fizet az orosz cég az idei, ezer köbméterenkénti 100 dollár helyett.
Gurbangul Berdimuhamedovnak tehát sikerült elérnie egy év alatt azt, ami elődjének, a Türkmenbasinak nem ment. Elsősorban Ukrajna ellenállása miatt. Kijev ugyanis folyamatosan nyomást gyakorolt Asgabadra az olcsó gáz érdekében. Nyijazov az árkérdésben végig óvatos volt, ugyanis üzleti lehetőségei szempontjából belesimult a posztszovjet nómenklatúrába, míg ez a kötöttség az utódot már nem érinti. Már csak azért is, mert hatalomra jutása előtt már alapvetően megváltoztak az orosz– ukrán és a türkmén–ukrán energiakapcsolatok is. Éppen ezért nem harcolt már Miller sem igazán az ár emelése ellen. Fontosabb volt számára, hogy cserébe Türkmenisztán alapvetően a Kaszpi-tenger melletti, s nem a transzkaszpi vezetéket támogatja, megerősítve Oroszország monopóliumát a közép-ázsiai gáz felett.
Ukrajna tehát biztosan magasabb árral számolhat, de Európa is drágábban, 300–350 dollárért kapja majd jövőre az orosz gázt.