A tavaly őszi rendőri jogsértések áldozatai mind a mai napig egyetlen forint kártérítést sem kaptak az államtól – mondta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője. A jogvédő szolgálat és a Civil Jogász Bizottságból alakult Október 23. Alapítvány ezért a héten levélben kereste meg az igazságügyi és rendészeti tárca vezetőjét, valamint az országos rendőrfőkapitányt. A levelet Zétényi Zsolt kuratóriumi elnök, Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, illetve Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós társelnökök írták alá. A jogvédők úgy vélik, a jelenlegi helyzet ellentétes a nemzetközi jog és a hazai alaptörvény elveivel. A rendőrség ugyanis eddig elzárkózott attól, hogy peren kívül egyezséget kössön a megsérült, illetve a jogellenesen fogva tartott emberekkel. A rendőri önkény áldozatainak ráadásul több szervezetet is perelniük kellene, így a rendészeti biztonsági szolgálatot, a budapesti és a Borsod megyei főkapitányságot, a büntetés-végrehajtást, valamint a Fővárosi Bíróságot. Mint a levélből kiderül, eddig egyetlen szervezet sem ismerte el a felelősségét. Az ENSZ kínzáselleni bizottsága ugyanakkor tavaly novemberi ajánlásában teljes körű jóvátételre hívta fel a hatóságokat.
Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre közölte: egy napi fogva tartásért, illetve az emberi méltóság megsértéséért átlagosan 500 ezer, három napi fogva tartásért egymillió forint körüli nem vagyoni kártérítést ítélnek meg a polgári bíróságok. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője példaként említette a 2004-es Erzsébet téri esetet, a 2003-as Kvassay hídi ügyet és a Gesztenyés kerti tüntetés feloszlatását. Utóbbiért, egyezség kereti között 32 személynek nemrégiben 20 millió forint nem vagyoni kártérítést fizetett a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A levél aláírói azt várják Takács Alberttől és Bencze Józseftől, mozdítsák elő, hogy a felelős hatóságok önként, peren kívül vállaljanak kötelezettséget a tavaly szeptemberben és október 23–24-én megsérült és meghurcolt emberek nem vagyoni kárainak megtérítéséért. Gaudi-Nagy Tamás megítélése szerint mintegy 500 olyan személy lehet, aki jóvátételre szorul. A jogvédő szolgálat úgy látja, a peren kívüli egyezség a hatóságok számára is előnyös lehet. Hozzájárulhat a rendvédelmi szervezet iránti bizalom helyreállításához, emellett a jogosultak nyilván valamennyit engednének követelésükből. A kölcsönös engedmények után a kártérítés összege néhány 100 millió forintot tenne ki.
Visszakerült méltó helyére a Szent István lovasszobor
