Szili Katalinnak, az Országgyűlés szocialista elnökének november végén egy interjúban felvetettük, hogy Magyarország schengeni csatlakozása nyomán a vajdasági magyarok több okból továbbra is a kettős állampolgárságban látják a megoldást, amit a szerb vezetés sem utasít el, ám az anyaországi politikai elit különböző szereplői egymásra mutogatnak, amikor a kérdés rendezését firtatjuk. Kérdésünkre, hogy miért nem a parlament elnöke nyújtja be a vonatkozó jogszabálytervezetet, a házelnök közölte: nem zárja ki ezt, amennyiben a pártok kompromisszumra jutnak. Hozzáfűzte: a legfontosabbnak most azt tartja, hogy a schengeni csatlakozást és az ehhez kapcsolódó kérdéseket megoldja a politika.
– Szerintem ha konszenzusra jutnak a parlamenti erők, akkor a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának nem lehet akadálya, ezt meg szeretném konzultálni az Országgyűlésben, hiszen olyan kérdésről beszélünk, amelyet egy ötpárti egyeztetésen érdemes felvetni – hangsúlyozta Szili, majd hozzátette: ennek az ideje jövő tavasszal lehet, amikor már megfelelő tapasztalatokra teszünk szert a schengeni csatlakozással kapcsolatban.
Lapunk megkereste Szabó Vilmost, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnökét, aki kifejtette: a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az elmúlt években komoly indulatok is elszabadultak a kettős állampolgárság kérdése kapcsán, így nehéz visszatérni a rendes kerékvágásba, különösen 2004. december 5. után. – A tényleges vita az állampolgárság mértékéről, jellegéről szólt már korábban is, azaz arról, hogy teljes jogú-e vagy sem – hallhattuk a szocialista politikustól. Felvetésünkre, hogy három évvel ezelőtt a Magyarok Világszövetsége azért kezdeményezhette az ominózus népszavazást, mert az anyaországi politikai elit 1990 és 2004 között nem talált ki egy működőképes modellt, Szabó Vilmos úgy reagált: a parlamenti pártok egyike sem gondolkodott ebben egészen Patrubány Miklósék akciójáig, hiszen a rendszerváltástól kezdődően az euroatlanti integrációt, illetve a különböző magyar nemzetrészek európai uniós csatlakozását illetően alakult ki konszenzus. A Kárpát-medencei magyarság túlnyomó része immár uniós polgár; december 21-től légiesül több határszakaszunk, az erdélyiek hamarosan szintén csatlakoznak a schengeni övezethez, és a horvátországiaknak is jó reményük van az EU-tagságra, miközben már most is vízummentességet élveznek – sorolta az MSZP-s képviselő. Ám azt nem cáfolta, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarok nagy részének mozgásszabadsága, illetve (például anyaországi) utazási lehetőségei komoly akadályokba ütköznek majd. Ismeretes, hogy az előbbiek esetében az ukrán jogszabályok egyelőre kizárják a kettős állampolgárságot. Kérdésünkre ugyanakkor, hogy a többszintű brit modell némi módosítással működőképes lehet-e a magyarok, elsősorban vajdasági nemzettársaink számára, kiküszöbölve így azt a honi aggodalmat, hogy esetleg szavazhatnának a magyarországi parlamenti választásokon, a külügyi bizottság alelnöke leszögezte: mindennek az az előfeltétele, hogy a kérdést mentesíteni kell a „rárakódott” politikai bizalmatlanságtól. Ez a jelenlegi belpolitikai helyzetben különösen nehéz.
Érdeklődésünkre, hogy a hazai parlamenti erők között, a délvidéki pártokkal is informálisan egyeztetve, már elindultak-e a tapogatózások az ügyben, Szabó Vilmos úgy fogalmazott: még nem, de ez kívánatos volna, különösen, hogy a kormányoldal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a Szerbiában élő magyarok – persze egyéni kérelem alapján – kettős állampolgárok lehessenek. – Van azért precedens nemzetpolitikai ügyekben megegyezésre, sőt, ötpárti konszenzusra, gondoljunk csak arra, hogy a vajdasági magyarok elleni atrocitások kapcsán együtt léptek fel különböző párt-hovatartozású honi európai parlamenti képviselők; ezt a mintát kellene követni most is, és az szinte már mindegy, hogy a színfalak mögött mely párt képviselője veti fel a kérdés rendezését – nyomatékosította a szocialista bizottsági alelnök.
szuverenitás
A szuverenitás nem önámítás, hanem drága kincs
