Mindenki úgy érezheti, hogy valóban Európa szívében vagyunk – mondta Sólyom László köztársasági elnök a határnyitás alkalmából hivatalában elmondott beszédében. – Magyarországnak ma különösen nagy szüksége van jó hírekre. Örülök, hogy egy ilyen jó hírt oszthatok meg önökkel – fogalmazott az államfő. – Olyan szabadság áll helyre, amelyben száz éve nem volt részünk, és amelyre nagyon sokat vártunk – tette hozzá. Hangsúlyozta: éjféltől kezdve minden magyar állampolgár úgy mozoghat Európa Schengen által határolt részein, mintha csak otthon lenne. És otthon is van. Azok a régiók, amelyek régtől fogva összetartoztak gazdaságilag, természetileg, ismét összenőhetnek.
– Elkezdődik az összenövés korszaka – így fogalmazott este Esztergomban Orbán Viktor is a schengeni határnyitás alkalmából szervezett ünnepségen. A Fidesz elnöke tegnap kiemelte: „Ma lezárunk egy korszakot, amely nyolcvanhét éve kezdődött, amikor a magyar embert a magyar embertől fizikai határok választották el. Holnap reggel Magyarországot erősebb országnak, a magyar nemzetet erősebb nemzetnek érezhetjük, mint ma”.
A hegyeshalmi–nickelsdorfi határátkelőnél Gyurcsány Ferenc találkozott Alfred Gusenbauer osztrák kancellárral, ahol közös nyilatkozatot tettek, illetve felkeresték az ott tartózkodó két határőr egységet. Az osztrák kancellár előzőleg úgy nyilatkozott, a schengeni nyitásnak köszönhetően növekszik Ausztria politikai jelentősége is a földrészen. „Szabad határok egy szabad Európában – ki mert volna erről álmodni 1985-ben?” – magyarázta az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
A schengeni határnyitás méltatása mellett a schengeni határokon kívül maradó magyar közösségek iránti aggodalmukat fogalmazták meg vezető fideszes politikusok tegnap azon a konferencián, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt rendezett Határok nélkül címmel. – Európa történetében soha nem létező, hatalmas térségben valósulhat meg a szabad mozgás a schengeni csatlakozással, olyan alapvető emberi jog érvényesüléséről van szó, amely történelmileg példátlan – jelentette ki újságíróknak nyilatkozva Szájer József, az Európai Néppárt frakciójának alelnöke. Szájer elmondta, hogy a schengeni rendszeren belül lévő határon túli magyarok számára is történelmi jelentőségű lépés mindez, hiszen 90 év óta először nem kell ellenőrzésen átesniük, ha a szomszédos magyarlakta településre akarnak átlépni. Szerinte a schengeni rendszerből kiszoruló, kárpátaljai és vajdasági magyarság problémáját egyetlen tollvonással meg lehetne oldani, ez pedig a kedvezményes magyar állampolgárság biztosítása lenne, ami európai vízummal is járna.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke előadásában azt mondta, örülnie kellene, amiért az anyaország csatlakozik a schengeni rendszerhez, de kesernyés a szájíze, mert a vajdasági magyarok kívül maradtak, és Magyarország úgy kezeli ezt az ügyet, „mintha egy afrikai országról lenne szó”.
Barsiné Pataky Etelka fideszes európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi közlekedéspolitika nem veszi figyelembe a Schengen nyújtotta lehetőségeket, azaz a határon túli magyarsággal való szorosabb kapcsolattartás megteremtésének lehetőségét, és ennek társadalmi, gazdasági jelentőségét. Mint mondta, ennek a gondolatnak nyoma sincs az Új Magyarország fejlesztési tervben, sem a Közlekedési operatív programban, sem pedig a 2007-ben megjelent Egységes közlekedésfejlesztési stratégia zöldkönyvében.
Európai uniós vezetők is méltatták a schengeni övezet kibővülését. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gratulált a kilenc új schengeni tagnak. Franco Frattini, a brüsszeli bizottság igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes alelnöke egyedülálló és történelmi jelentőségű eredménynek nevezte a 24 országból álló, belső határok nélküli térség létrejöttét.
A nyitás nem vonatkozik a légi és a vízi határokra; ezeken a helyeken a schengeni rendszer 2008. március 30. után lép életbe.
délután
Jól érezhető földrengés volt Csongrádban
