Lobbierő és törvényhozás

Elkészültek az új villamosenergia-törvény végrehajtási rendeletei. A részleteket ismertető háttérbeszélgetésre lapunkat elfelejtették meghívni, de más forrásokból így is megtudtuk, hogy – valószínűleg egy külföldi társaság lobbizása miatt – bővült az az erőművi kör, amelytől az államnak kötelező szabott áron kell átvennie az áramot. A lakossági fogyasztók 10, az ipar 15–30, a közintézmények 15–20 százalékos emelésre számíthatnak.

Várhatóan a ma megjelenő Magyar Közlönyben kerülnek nyilvánosságra a januártól élő új villamosenergia-törvény végrehajtási rendeletei. Bár az egész törvényt és így természetesen a végrehajtási rendeleteket is elviekben az iparág liberalizációja miatt hozták létre, akad olyan passzus, amelynek megszövegezésekor mintha éppen ezzel ellentétes elvekből indult volna ki a jogszabályalkotó. Információink szerint jövőre már nemcsak az 50 megawattos vagy annál kisebb teljesítményű erőművektől fogja szabott áron, kötelezően megvásárolni az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek az áramot, a kötelező átvétel határát ugyanis feltornászták száz megawattra. Ez azért meglepő, mert korábban azzal húzták meg éppen ötven megawattnál a kötelező áramátvétel felső határát, hogy az ennél nagyobb teljesítményű erőművek méretgazdaságossági okokból már állami mankó nélkül is gond nélkül megélnek. Teljesen érthetetlen, hogy miért éppen most, a szabad piac kiteljesedésével dőlt meg ez a tétel, ezért meglehet: a rendeletalkotókat különböző lobbierők befolyásolták. Gyors keresésünk eredményeként eddig egyetlen olyan erőművet találtunk – nincs kizárva, hogy van több is –, amelynek biztosan előnyökkel jár a változás, s ez az E.ON debreceni kombinált ciklusú, vagyis áramot és távhőt egyaránt előállító egysége, amelynek villamosenergia-teljesítménye éppen száz megawatt. Az erőmű eddig közvetlenül a Titász áramszolgáltatónak értékesítette az áramot.
Az új rendeletek részleteit tegnap háttérbeszélgetésen ismertették a gazdasági minisztériumban, ám az eseményre lapunk nem kapott meghívót, ezért kénytelenek vagyunk az MTI tudósítását használni. Eszerint 2008. január 1-jén a lakosságra és a nagyon kis fogyasztókra 10 százalék alatti, de kilenc százalék fölötti áremelés vár – más forrásokból úgy tudjuk, az emelkedés mértéke egészen pontosan 9,8 százalékos lesz –, a közintézmények általában 15–20, míg a vállalkozások 15–30 százalékos átlagos áramáremelésre számíthatnak.
– A januári piacnyitást követően 2008 átmeneti év lesz, amikor már legfeljebb a törvény és a versenypiaci működés kisebb finomhangolására lehet szükség – tolmácsolta Felsmann Balázs szavait az MTI. A szakállamtitkár szerint „egy olyan energiapiacon, amelyen erős érdekérvényesítő képességű vállalatok működnek, rendkívül komoly kihívás volt az államigazgatásnak, hogy megtalálják a legjobb kompromisszumot, amit végül is a villamosenergia-törvény tükröz”.