Egyre hátrébb szorulunk a közép- és kelet-európai uniós tagállamok versenyében – pozícióvesztésünkről három friss kimutatás tanúskodik. A Reuters hazai és külföldi elemzők bevonásával készített legújabb felmérése szerint az idén 1,7 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk hazánkban, ami töredéke versenytársaink 7,7 százalékos várható átlagának. A magyar gazdasággal kapcsolatos pesszimizmust jelzi, hogy egy évvel korábban a konszenzus erre az évre még 2,5 százalékos bővülést jelzett, ám az időközben nyilvánosságra került negyedéves jelentések tükrében a szakemberek hónapról hónapra kénytelenek voltak rontani prognózisaikon. Jövőre az elemzők most már csupán 2,5 százalékos dinamikát jósolnak, s 2009-ben is csak 3,2 százalékra gyorsulhat a gazdaság növekedése.
Hasonló borúlátás figyelhető meg az inflációval és a jegybanki alapkamat alakulásával kapcsolatban. Tavaly decemberben az idei évre 6,6 százalékos pénzromlást vártak az elemzők, a tegnap közzétett előrejelzés ugyanerre az időszakra már nyolcszázalékos ütemet adott meg. A jegybanki alapkamat decemberi szintjét korábban hétszázalékosra becsülték, ám most kivétel nélkül úgy látják, az idén és a jövő év első két hónapjában nem változik a kamat hét és fél százalékos mértéke. Az elemzők arra számítanak, hogy kamatcsökkentésről legkorábban 2008 második negyedévében dönthet az MNB monetáris tanácsa, ám akadt olyan vélemény is, amely szerint a kockázatok miatt jövőre változatlan maradhat a kamatszint.
A hírügynökségi előrejelzést támasztja alá az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatása is. Az eltelt egy évben Magyarország produkálta a második legmagasabb átlagos inflációt 7,9 százalékos ütemmel. Hazánkat a negatív listán mindössze a 11 százalékos gazdasági növekedést felmutató Lettország tudta megelőzni 9,5 százalékos átlagos pénzromlással. A magyar infláció mértéke a többszöröse a 27 tagú EU novemberi éves átlagát jelentő 3,1 százaléknak.
Magyarország lecsúszott a vonzó befektetések listájáról – ezt már az A. T. Kearney nemzetközi tanácsadó cég legfrissebb felmérése mutatja. A multinacionális vállalatok vezetőinek bevonásával készült elemzés szerint a versenyképességünk romlása miatt az idén már nem tartozunk a világ 25 legkelendőbb célpontja közé. Ezzel hosszú évek kedvező megítélése szűnt meg, tavaly például a 11. helyen, 2005-ben pedig a 19. helyen végzett hazánk. Versenyképességünk romlását legutóbb a GKI decemberi és a Világgazdasági Fórum múlt havi felmérése is megállapította. Ez utóbbi listán hazánk két év alatt 12 helyet zuhant. Leértékelésünket a felmérések általában a magas adóterhekkel, az óriási bürokráciával, az alacsony gazdasági teljesítménnyel, valamint a kormányzat gyenge hatékonyságával indokolják. Az A. T. Kearney felmérését igazolja a gazdasági tárca előrejelzése is, amely szerint az idén jóval kevesebb működő tőke áramlik be hazánkba, mint tavaly, illetve a 2005. évben.
Gyurcsány az euróról. Egyetért-e a volt MNB-elnökkel, aki szerint már Románia is megelőzött bennünket az euróövezeti csatlakozásban? – tettük fel a kérdést Brüsszelben Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. – Magyarország az elmúlt években nagyon jól teljesített: polgárainak nagyobb szociális biztonságot tud nyújtani, mint a régióban szinte bárki – válaszolta. – Ezért a jövedelmek lényegesen magasabbak, mint Romániában és Szlovákiában; a nyugdíjak jelentősen magasabbak; a családtámogatások egyik-másik esetben többszöröse a szomszédos országoknál. De ennek ára van. Bizonyos vagyok, ha megszavaztatnák a magyarokat, minek örülnek jobban: a húsz-harminc százalékkal magasabb jövedelmeknek, nyugdíjnak, vagy hogy az eurót 2-3 évvel később vagy előbb vezetjük be, akkor szerintem a polgárok az előzőt választják. (L. I.)
origo.hu
Még a középiskolát sem fejezte be Azahriah
