Amíg 2007-ben 35,760 milliárd forintot fordított a költségvetés a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra – az Információs Hivatalra (IH), a Nemzetbiztonsági Hivatalra (NBH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra –, a 2008-as előirányzat 38,488 milliárd forint. A több mint kétmilliárd forintos különbözetet a szakszolgálat sokasodó megrendeléseivel, a hírszerzés szélesítésével és az NBH műveleti tevékenységének erősítésével indokolta a titkosszolgálatokat irányító Szilvásy György és Veres János pénzügyminiszter a költségvetés tervezetében. Az IH-nak például plusz 250 millió forintra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse a kormány „megnövekedett hírigényét”.
A polgári titkosszolgálatoknál jelenleg 550-nel kevesebb ember dolgozik a költségvetésben engedélyezett létszámkeretnél. Ehhez képest elenyésző lesz a létszámbővítés, az NBH-nál jövőre húsz emberrel, a szakszolgálatnál pedig harminccal lesz nagyobb a létszám.
Rosszabbul jártak a katonai titkosszolgálatok. A Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal költségvetése a tervek szerint egyenként mintegy százmillió forinttal kevesebb lesz majd.
Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke szerint azért sokkal nagyobb a hírigény, mert a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az energiapolitika miatti feszültség, illetve a belső uniós határok megszűnése pluszfeladatokat hoz.
A hírt másként kommentálta azonban Demeter Ervin, a testület fideszes tagja, aki szerint „feltűnő, hogy a műveleti munka hatékonyságára próbálnak összegeket fordítani, és számos jel mutat arra, hogy a kormánnyal szemben elégedetlenkedőket tekintik célterületnek, és ez aggodalomra ad okot.”
Tucker Carlson: Az iráni elnök úgysem mond igazat
