Nem ebédel Sólyommal a Mazsihisz

Nem vesz részt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetése azon a mai ebéden, amelyre a köztársasági elnök hívta meg a történelmi egyházakat az év vége alkalmából. Sólyom László nem találta kellően megindokoltnak a Mazsihisz döntését, és sajnálkozását fejezte ki a felekezet távolmaradása miatt.

Nyílt levélben hozta az államfő tudomására tegnap Feldmájer Péter elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető elnök és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, hogy a Mazsihisz vezetése azért nem megy el a Sándor-palotában immár hagyományosnak számító év végi találkozóra és ebédre, mert szerintük Sólyom László „megakadályozta a gyűlöletbeszéd-törvény mielőbbi hatálybalépését”. Ismeretes, hogy a köztársasági elnök november 13-án előzetes normakontrollra küldte a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását a kihirdetés helyett.
A Mazsihisz prominensei úgy fogalmaztak: a honi zsidóság „hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. A parlament által elfogadott törvény, amely lehetőséget adott volna az ilyen gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét.” Úgy értelmezték, Sólyom „aggályai között fontosabbnak tűnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme”.
Válaszként a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) hivatalvezetője, Tari Sándor azt közölte: az államfő sajnálatát fejezte ki, hogy a Mazsihisz nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetőivel való közös találkozóra. A KEH megítélése szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását. Tari hangsúlyozta: az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő. A KEH vezetője utalt a közös ebéd céljára, tudniillik annak keretében az egyházak az összetartozást és kölcsönös megértést fejezhetik ki évről évre, illetve a felekezeti vezetők elmondhatják álláspontjukat aktuális ügyekről, közérdekű kérdésekről a köztársasági elnöknek.