Remény, tudomány, pápa

November utolsó napján, az új egyházi év megkezdése előtt mutatták be XVI. Benedek pápa második enciklikáját, a „Spe salvi”-t, amely Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének egy gondolata nyomán – reményben lettünk megváltva – a keresztény reménységről szól. A hír nem kavart túl sok vizet a hazai tömegtájékoztatásban, sőt még a vasárnapi pápai látogatás sem keltette fel a magyar hírközlés különösebb érdeklődését. XVI. Benedek ezúttal egy római kórházba látogatott kómában fekvő betegekhez. A Máltai Lovagrend Szent János Kórháza ugyanis épp a kómából ébredő ápoltak rehabilitációjának sikerességéről nevezetes. A betegektől nem megszabadulni kell, üzente a pápa, ezúttal is elutasítva a magatehetetlenek akár táplálékmegvonással, akár más úton elkövetett meggyilkolását, a passzív eutanáziát. Elismeréssel szólt viszont az ápolók szeretetteljes gondoskodásáról, a betegek emberi méltóságának megóvásáról és arról a törekvésről, amely életminőségük javítására irányul. Igen, még a kómában fekvő beteg is ember, nem statisztikai vagy biztosítási számadat, amely szabadon ide-oda csoportosítható vagy kiradírozható. A beteg ember nem válhat nyűggé vagy teherré. Legyetek képesek minden betegben, akárki is az, felismerni magát Krisztust, és őt szolgálni – mondta XVI. Benedek.
Érdekes véletlen, hogy miközben a pápa a római Szent János Kórházból üzent a világnak a betegek méltóságának megőrzéséről, Budapest utcáin a plakátragasztók új, hatalmas, megalomán hirdetések elhelyezésén fáradoztak. Amelyek arányaikban és ízlésvilágukban méltók az egészségügyi reformhoz. Az erőszakkal összepréselt szempár alatt „Az egészségügyben minden a legnagyobb rendben van, elég, ha becsukjuk a szemünket” felirat áll. Fizetett politikai hirdetés; akárhogy nézzük is, az adófizetők pénzéből készült az adófizetők véleményének megváltoztatására. A sok buta orvos, ápoló, egykori és leendő kórházi beteg ugyanis a jelek szerint nem tudja megérteni, mi neki a jó, talán az utcára is vonul az őt boldogító tervezet ellen, esetleg a munkát is abbahagyja, amíg vissza nem vonják a törvénytervezetet.
A helyzet pattanásig feszült, ez aligha tagadható. Kár lenne megzavarni a magyarok fejét a pápa által üzent emberi méltósággal, reménnyel, szeretettel, gondoskodással. Ha már Vatikán, van ennél sokkal érdekesebb hír is: a vasárnapi Úrangyala imádság, illetve az előtte elhangzott pápai tanítás, amely ezúttal teljesen az új enciklikához kapcsolódott. A „Spe salvi”-ban – többek között – az ész birodalmának eljövetelébe vetett hamis remény bírálata után a pápa kijelentette: „Az embert soha nem válthatja meg egy külső struktúra. Aki örökké tartó jobb világot ígér, hamis ígéretet tesz. Így tévednek azok is, akik a tudományban látják az ember megváltását. A tudomány ezzel szemben el is pusztíthatja az embert és a világot.” XVI. Benedek ezt a gondolatot ismételte meg a vasárnapi Úrangyala előtt is: a tudomány nem képes megváltani az embert.
Ez már sokkal érdekesebb, helyben is vagyunk, hiszen itt az egyház hagyományos tudományellenessége, a fekete reakció érhető tetten. Ez kell a magyar hírfogyasztóknak. Néhány főcím a vasárnapi, hétfői internetes újságokból: Ma.hu: XVI. Benedek haragszik a tudományra annak hitfelfogása miatt; Inforádió: XVI. Benedek a tudomány képviselőit bírálta; Index: A pápa beszólt a tudománynak; Origo: A reményt félti a tudománytól a pápa.
Valamennyi újság az MTI hírét használta. Mit lehet erre mondani? Csak így tovább! Objektíven, elfogulatlanul, mint mindig.