Az Országgyűlés tegnap elfogadta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a kormány által is támogatott módosító indítványokat. A képviselők csomagban, egy gombnyomással szavaztak az előterjesztésekről, s azokat 195 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadták el. Az MSZP-s képviselők fegyelmezetten, az SZDSZ-szel együtt igennel szavaztak, csak Kolber István szocialista honatya nyomott nem gombot, állítása szerint figyelmetlenségből. Lapunk azonban úgy tudja, hogy több szocialista képviselő is olyan álláspontot képviselt, hogy megszavazza az előterjesztést, de nem örömmel. Az MDF-s képviselők, Gyenesei István független és Rogán Antal fideszes honatya tartózkodott (szintén figyelmetlenségből). A legnagyobb ellenzéki párt többi képviselője nem szavazott.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben kérte Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetőtől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy halasszák februárra az egészségbiztosítási törvény végszavazását. Az MTI hírét megerősítve a házelnök elmondta, azt is kérte Lendvai Ildikótól és Gyurcsány Ferenctől, hogy hozzák nyilvánosságra a törvény már elkészült végrehajtási szabályait. Budai Bernadett kormányszóvivő erre közölte, hogy a kormány nem tervezi a végszavazás elhalasztását.
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető a távirati irodának azt mondta, az MSZP képviselőcsoportja tegnapi ülésen szavazott arról, hogy december 17-én legyen-e az egészségbiztosítási törvény végszavazása, és egy ellenszavazat mellett elfogadták a felvetést. Kitért arra, Szili Katalin egy hivatalos programja miatt a frakcióülés közepén távozott, de a vita még folytatódott, és ezt követően volt szavazás. A levéllel kapcsolatban közölte, hogy pénteken Szili Katalintól, mint a fenntartható fejlődés munkacsoport vezetőjétől kapott egy levelet, amelyben a házelnök felvetette, vagy még egy átbeszélő frakcióülésre lenne szükség, vagy az egészségbiztosítási törvény végszavazásának elhalasztására. Ebből – mint mondta – az első megvalósult, a második felvetésről pedig szavaztak. A kormánypárti politikus azt is hangsúlyozta, hogy a képviselőcsoport egyetlen tagja sem kért felmentést a jogszabály december 17-i megszavazása alól. Az MTI információi szerint egyébként Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeként valószínűleg ülést fog vezetni a szavazás idején, így szavazni sem fog.
– A Fidesz és a KDNP képviselői nemmel fognak szavazni a zárószavazáson, mert az üzleti szempontok érvényesülése a gyógyításban elfogadhatatlan – közölte Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. Úgy fogalmazott: a legnagyobb baj ezzel a javaslattal az, hogy méltatlan helyzetbe hozza az orvosokat és a betegeket, üzleti üggyé teszi majd az egészségügyi ellátást.
*
Üzlet lesz a gyógyulás, hiszen az orvosok nem szakmai szempontok szerint lesznek kénytelenek dönteni, hanem úgy, hogy az minél olcsóbb legyen.
A szóvivő közölte: a törvény úgy rossz, ahogy van, a törvény úgy árt Magyarországnak, ahogy van, és úgy kellene elfelejteni és visszavonni, ahogy van. Megismételte korábbi véleményét, miszerint a kormány társadalmi felhatalmazás nélkül nyújtotta be a tervezetet az Országgyűlésnek. E törvényjavaslat elfogadása kizárólag egy szűk üzleti kör érdeke, amely kör rá akarja tenni a kezét az egészségbiztosítási kasszában lévő milliárdokra. Szijjártó szerint a javaslat hatalmi paktum is, hiszen azt jelenti, hogy megmarad a koalíció, így Gyurcsány Ferenc hatalmon maradhat. – A Fidesz továbbra is kitart amellett, hogy a polgári erők hatalomra jutását követően visszaállítják a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítást – tette hozzá.
A fideszesek tegnap csak a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló indítványokról szavaztak, amelyeket eredetileg Tóth Károly (MSZP) nyújtott be, majd saját frakciójának ellenállása miatt visszavont. A javaslatok végül Horváth Zsolt (Fidesz) neve alatt kerültek a parlament plenáris ülése elé, ám a kormánypárti többség nem szavazata miatt elbuktak. A képviselők 167 igen, 195 nem és három tartózkodás mellett utasították el azokat. Az indítványokat néhány szocialista képviselő, Tóth Károly, Garai István Levente, Koscsó Lajos és Szirbik Imre mégis támogatta.
Horváth Ágnes a szavazás utáni kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „túl vagyunk az egészségbiztosítási reform egyik legjelentősebb napján”. – Még egy hasonlóan nehéz nap, a december 17-i végszavazás hátravan, de remélem, hogy akkor is olyan jókedvű leszek, mint most – mondta.
Arról, hogy az elfogadott módosításokkal mi változik az eredeti törvényjavaslathoz képest, példákat sorolt. Elmondta: a majdan létrejövő egészségpénztárak átvállalhatják a kórházi napidíjat és a vizitdíjat, utóbbit azonban csak akkor, ha a biztosított részt vesz megelőző programokon, például szűrővizsgálatokon. – Az egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjból és a kórházi napidíjból származó bevételük 30 százalékát bérfejlesztésre kell fordítaniuk – tette hozzá. Utólag visszatéríthetik a pénztárak a betegeknek a gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre kifizetett térítési díj egy részét is.
A módosítások révén a törvényjavaslatban eredetileg szereplő évenkénti kétszeri alkalom helyett csak egyszer lehet majd pénztárat váltani, mindig október 15. és november 15. között. Kivételt képeznek ez alól azok, akik lakóhelyet változtatnak. Némiképp változott az a szabályozás is, hogy mikor kell a pénztáraknak ügyfélszolgálati irodát működtetniük. Állandó jelleggel működő irodát azokon a területeken, ahol legalább 25 ezer tagjuk van, míg mobil irodát azokban a kistérségekben, ahol tagságuk eléri a tízezer főt. Úgynevezett pénztári kártyát is ki kell bocsátaniuk, amelyek a miniszter elmondása szerint átveszik majd a jelenlegi tajkártya szerepét. A módosítások érintették a pénztárak menedzsmentjogát és a várólista-szabályozást, kitértek a fejkvótaszámítás részleteire, s pontosították a panaszkezelés szabályait. Változik továbbá a törvénytervezet abban, hogy a majdan létrejövő pénztárak kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészének legalacsonyabb eladási ára az adott területen élő lakosonként 12 ezer forint lesz.
Megszavaztak tegnap a képviselők néhány olyan előterjesztést is, amelyeket a kormány nem támogatott. Ilyen például az, amely szerint nem lehet a vagyonkezelő meghatalmazottja az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja, illetve az egészségbiztosítási pénztár munkavállalója.
Ha a törvényjavaslatot december 17-én elfogadja az Országgyűlés, akkor január 1-jével 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, amelyek többségi, 51 százalékos tulajdonrésze az államé lesz, míg a kisebbségi, 49 százalékos részvénycsomagot befektetőknek értékesíthetik. A pénztárak valós működésüket az eredeti törvényjavaslatban szereplő időpontnál fél évvel korábban, 2009 januárjában kezdhetik majd meg. Mint ismeretes, nem volt olyan jelentősebb szakmai vagy érdekvédelmi szervezet, amely – a módosításokkal vagy anélkül – támogatta volna a tervezett átalakítást.
szén monoxid
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
