Túlságosan szigorú fejlesztési pályázatok

Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) pályázatai túl bonyolultak, teljesíthetetlen növekedési elvárásokat tartalmaznak, a gyakori módosítások miatt igen körülményesek – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Kifejtette, a jelenlegi rendszer alkalmatlan arra, hogy elősegítse a magyar gazdaság európai felzárkózását. Jövőre például visszamenőleges árbevételi követelményeknek is meg kell felelniük az ÚMFT pályázatain indulóknak, vagyis csak az a cég pályázhat, amelyiknek az árbevétele nem csökken az idén 5 százalékkal nagyobb mértékben. Ez a követelmény a mai zsugorodó piacok mellett leküzdhetetlen akadályok elé állíthatja a vállalkozásokat. Ráadásul a követelmények között szereplő árbevétel-növekedési elvárások is jelentősen szűkíthetik a pályázók körét.
Parragh László szerint épp ellentétesen kellene eljárni. Egyszerűsíteni kellene a pályáztatás rendszerét, nem szabadna az európai uniós követelményeknél szigorúbb feltételeket támasztani. Az elnök úgy látja, hogy túlságosan nagy önerőt követelnek meg a pályázóktól. Az uniós szabályozás szerint már 50 százalékos önrész is elegendő lenne, a jelenlegi magyar szabályok viszont 70-80 százalékot írnak elő, elsősorban a mikro- és kisvállalkozások előtt zárva be ezzel a kaput. Az elnök elmondta, hogy az idén a források kevesebb mint 5 százalékát tudjuk lehívni, és ez az arány jövőre sem növekszik jelentősen.
További gond, hogy a pályázat meghirdetése után is változhatnak a feltételek, így a vállalkozások nem látják tisztán, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük. – Nem önmagában a módosításokkal van gond – állítja a kamara elnöke –, hanem azzal, hogy ezek gyakran csak véletlenül derülnek ki. Olyan eset is előfordult, hogy a november 16-án beadandó pályázat kitöltő programját 13-án és 14-én is megváltoztatták, holott az anyagok többsége addigra már elkészült. Parragh célszerűnek tartaná, ha a vesztes pályázatok megkapnák a rájuk vonatkozó indoklást, így okulhatnának a hibáikból, és elejét lehetne venni azoknak a feltételezéseknek is, hogy nem teljesen objektív szempontok érvényesülnek egyes elbírálásoknál.
2007 és 2013 között 7 ezermilliárd forint áll rendelkezésre az operatív programok központi és pályázati céljaira, ebből 1300-1400 milliárd használható fel gazdaságfejlesztésre. A kamara álláspontja szerint ez az arány túl kicsi, a versenyképesség helyreállítása érdekében mindenképpen növelni kell.