Péntekig kell elküldeni hazánknak a magyar államháztartás helyzetét felvázoló konvergenciaprogram aktualizált változatát Brüsszelnek. A Pénzügyminisztérium előterjesztése alapján a kabinet ma tárgyalja a dokumentumot, és véglegesíti az abban meghatározott adatokat. Kérdés, hogy a frissített változatból mi valósul meg az elkövetkező években, hiszen az eddigi menetrendekből és a bennük szereplő kormányzati ígéretekből eddig vajmi kevés teljesült.
Hazánknak 2003 óta kell elkészítenie, s rendszeres időközönként frissítenie az ország felzárkózására vonatkozó programot. Az egymást követő dokumentumokban leírtak döbbenetes különbségeket mutatnak. A 2003 és 2005 között készült anyagokban vázolt pályáról teljesen letért az ország, s minden évben épp az ellenkezője valósult meg annak, amit a szocialista–szabad demokrata kabinet rögzített. A két évvel ezelőtt készített dokumentum például erre az évre négyszázalékos gazdasági növekedést, háromszázalékos inflációt, 57,9 százalékra csökkenő államadósságot és 3,3 százalékos államháztartási hiányt határozott meg. A ma megvitatandó dokumentum ezzel szemben mindössze 1,7 százalékos 2007-es növekedésről szól, 7,9 százalékos pénzromlás, 66,5 százalékra emelkedő államadósság és 6,4 százalékos deficit mellett.
*
Hasonlóan nagyok az eltérések a többi gazdasági mutató tekintetében is. Míg a korábbi programok különböző mértékben ugyan, de az adóterhelés csökkenését, az állami újraelosztás mérséklését, az adósság után fizetendő kamatteher enyhülését, valamint a munkanélküliség és a foglalkoztatás javulását rögzítették idénre és a jövő évre, addig a mostani dokumentum ugyanerre az időszakra stagnálást, illetve romlást jelez. A legmarkánsabb eltérést az államadósság mutatószámaiban lehet látni. A 2004 decemberében közzétett konvergenciaprogram például 50,6 és 48,3 százalékos GDP-hez mért adósságállományokat határozott meg 2007-re és 2008-ra, ami kiábrándító távolságra van a tényektől és a lehetőségektől. A legújabb számok szerint ugyanis államadósságunk még 2011-ben is jóval 60 százalék fölött lesz.
A különbségek ellenére egy pont valamennyi programban közös: bármikor is készültek, a bennük szereplő adatok szerint hazánknak mindig két évet kellett várnia a fellendülésre. Ez igaz a ma tárgyalandó programra is, amelynek fő mutatói ismét más számokat tartalmaznak az egy évvel korábbi verzióhoz képest. Figyelemre méltó, hogy a frissített adatok még a két hónappal ezelőtt közzétettekhez viszonyítva is megváltoztak, hiszen a jövő évi költségvetést más makrogazdasági pályára alapozva készítette el a pénzügyi tárca.
Mindeközben az Országgyűlés tegnap elfogadta a költségvetés fő számait. A parlament a büdzsé bevételi főösszegét 7899 milliárd forintban, kiadási főösszegét 9017 milliárd forintban, hiányát pedig 1118 milliárd forintban határozta meg, az eredeti költségvetési törvényjavaslat tehát csak minimális mértékben változott. A javaslatot 206 igen, 140 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A munkát a költségvetés részletes vitájával jövő héten folytatják a honatyák.
A 2008-as büdzsé vitájának tegnapi zárszavában Veres János azt hangsúlyozta, hogy 2009-től lényegesen gyorsabb ütemben növekedhet majd a magyar gazdaság. A pénzügyminiszter a kormányzati intézkedések sikereként értékelte a magyar gazdaság lelassulását. Azt hangoztatta, hogy az egy százalékot mutató GDP-adat azért ilyen alacsony, mert a reformok eredményesek.
Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzsé ismét ingatag lábakon áll, mert olyan adatokon alapul, amelyek nem egyeznek meg a jegybank számításaival. Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank jóval magasabb inflációval és szerényebb gazdasági növekedéssel számol 2008-ra. A Fidesz alelnöke arra is kitért, hogy a kormány a közszférában nullaszázalékos bérnövekedést tervez, miközben a konvergenciaprogram módosításában adóemeléssel számol, ennek pedig reálbércsökkenés lehet az eredménye jövőre.
Veresé lett a kormánynegyed. Mától Veres János pénzügyminiszter veszi át a kormányzati negyed beruházásának irányítását Kiss Pétertől, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztertől. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Láng Balázs, a kormányzatinegyed-projekt kommunikációs vezetője tegnap a beruházás jelentős költségvetési kihatásával és az állami vagyon egységes kezelésével indokolta a váltást.
Donald Trump és Benjamin Netanjahu munkavacsora keretében tárgyal
