Az Európai Bizottság (EB) nem volt képes egy szakmai konszenzuson alapuló borreformot megalkotni, így lényegében annak örülhetett, hogy kezdeményezése végül nem bukott el – közölte Horváth Csaba. Rávilágított: az uniós agrárminiszterek szerdai megállapodása előtti három napban több változtatás történt a bizottság diktátumszerű borreformjavaslatában, mint az azt megelőző két évben. Vagyis a levegőben lógott az is, hogy a miniszterek visszautasítják az EB tervezetét. Mindazonáltal – tette hozzá – megmentendő az EB-t a kudarctól, végül egy „politikai perzsavásár” keretében jutottak felemás egyezségre.
A megállapodás a szakértő szerint kétarcúnak nevezhető, mivel miközben az agrárminiszterek által korábban megfogalmazott minimális célkitűzések többségét végül beépítették a javaslatba, a baj magával a koncepcióval van, hiszen az egy tapodtat sem mozdítja elő az európai borok versenyképességét. Így például nem tiltották be teljesen a bor alkoholtartalmának cukorral való feljavítását, ám az eddig engedélyezett kétszázalékos szint helyett másfél százalékra csökkentették, s mindez az asztali bortermelők jövedelmezőségét mintegy 15 százalékkal rontja. A korábban tervezett 400 ezer hektár kivágandó szőlő helyett „csak” 175 ezer hektárnyit fogadtak el. A főtitkár szerint hazánknak előnyös döntésként értékelhető, hogy a tagállamok leállíthatják a kivágások támogatását, ha annak mértéke elérte az ültetvények hat százalékát.
Ám ez is ellentmondásos, mivel a kivágás támogatása sem hozhat előnyt az európai bortermelőknek, mert a kieső bormennyiséget azonnal pótolják unión kívüli importtal. – Tehát elmondható, hogy a két rossz közül a kevésbé rosszat fogadták el, de a tervezet nem hozhat versenyképességi javulást az európai bortermelőknek, vagyis éppen a fő célkitűzését nem teljesíti – mondta Horváth. Az EB közleménye szerint a változások egyensúlyt teremtenek a borpiacon, lehetővé teszik a költségvetés hatékonyabb felhasználását, ami fokozza az európai borok versenyképességét.
délután
Jól érezhető földrengés volt Csongrádban
