Vannak még nyitott kérdések

Az MSZP választmánya szombaton szükségesnek tartotta nyomatékosítani, hogy a koalíció pártjai támogassák az egészségbiztosítási törvény tervezetét, mert az „tartalmazza az egységes biztosítás, a nemzeti kockázatközösség és a szolidaritás elvét”. Karsai József ugyanakkor tegnap azt nyilatkozta lapunknak: a hétfő délelőtti, az eredeti tervekkel szemben mégis összehívott szocialista frakcióülésen néhány nyitott kérdést tisztázni kell, hogy a mintegy kéttucatnyi ingadozó képviselő is az igen gombot nyomja meg.

Szakértői vélemények tanulmányozása után úgy látom, hogy a törvénytervezet szövege kizárja a privatizációt és a több-biztosítós modellt az egészségügyben – jelentette ki tegnap a Magyar Nemzet kérdésére Karsai József, Battonya polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő. Ám elismerte: vannak még értelmezési hézagok, ezért húszan-harmincan még bizonytalanok az MSZP-frakcióban a végszavazást illetően. A legjobban továbbra is a törvény végrehajtási utasításaitól tartanak, amelyek felülírhatják a nagy nehezen „bepréselt” szocialista módosító indítványokat. (Szili Katalin egyébként a minap többek között a tervezett végrehajtási rendeletek nyilvánosságra hozatalát is sürgette.) Ha az SZDSZ-es egészségügyi miniszter ügyeskedni akar, akkor nem marad más a szocialistáknak, mint az egységes fellépés, mint például a vasúti szárnyvonalak ügyében – állítja a battonyai városvezető. Felvetésünkre, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szolgáltatások liberalizációjáról szóló egyezménye alapján, amelyet Magyarország is ratifikált, a törvény állami garanciákat szavatoló részeit vélhetően sikerrel meg lehet majd támadni az Európai Bíróságon, a baloldali honatya közölte: ha ez tényleg így van, akkor elszabadul a pokol, és jön az amerikai egészségbiztosítási modell. Ezt a vonatkozást Karsai tudomása szerint Szanyi Tibor szocialista képviselő vizsgálja meg hétfő reggelig, ami akár sorsdöntő is lehet a délelőtti frakcióülésen.
Az MSZP választmányi ülése után egyébként ezt a dilemmát lapunk megosztotta Lendvai Ildikó frakcióvezetővel is, aki közölte, hogy eddig a parlamenti képviselőcsoport előtt nem merült fel a WTO említett egyezménye. Kérdésünkre, hogy szerinte fontos-e ez a vonatkozás, Lendvai elismerte: igen; ugyanakkor csak egyéni felvetés alapján, igaz, „örömmel” foglalkoznak vele a mai frakcióülésen.
Az MSZP választmányának szombati állásfoglalása szerint a jelen helyzetben nincs szükség irányváltásra és személycserékre. Ez a megfogalmazás bizonyság arra is, hogy a párt belső köreiben Gyurcsány Ferenc helyzetének kérdése egyre gyakrabban felmerül. A testület előtt egyébként a kormányfő-pártelnök évértékelőt tartott, hangsúlyozva, hogy jövőre új kormányzati stílussal kell jelentkezni. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki korábban azt javasolta, hogy februárig halasszák el az egészségbiztosítási törvény hétfői zárószavazását, nem volt jelen a választmányi ülésen, ahogy a hasonló kezdeményezéssel élt társadalompolitikai tagozat vezetője, Gráner Gyula sem.
A zárt ülést követő sajtótájékoztatón Simon Gábor választmányi elnök hangsúlyozta: a testület kiállt az egészségbiztosítási törvény elfogadása mellett, sajnálatosnak tartva, hogy a sztrájk egyre inkább egyesek politikai eszközévé válik. Gyurcsány Ferenc a sajtótájékoztatón kiemelte: bizonyos abban, hogy a parlament hétfőn megszavazza a törvényt. Ezzel kapcsolatban az ellenzékre utalva hozzátette: nem érhet annyit a politikai hatalom, hogy megszerzése érdekében egyesek milliókat tévesszenek meg.
A miniszterelnök cáfolni igyekezett a Hír TV értesülését, hogy a kormány a magánbefektetőkkel kötendő szerződésben garantált visszavásárlást ígérne az új egészségbiztosítási rendszerbe belépő cégeknek. Gyurcsány Ferenc a Magyar Nemzet kérdésére visszautasította azt a feltételezést, hogy december 17-én élni kívánna a – Juhász Ferenc pártelnökhelyettes által is felemlegetett – „bizalmi zsarolás” eszközével, érvényesítendő az akaratát. Az ominózus törvénytervezet visszavonását sürgető, mintegy 140 baloldali értelmiségi által aláírt nyílt levélre utaló felvetésünkre nem cáfolta: az aláírókat nem a megtévesztés, a megfélemlítés hajtotta. A kormányfő ugyanakkor elismerte: fontosak ezek a megjegyzések, mert azt mutatják, hogy van még feladat, például el kell magyarázni az átalakítás lényegét.