A Balin tartott értekezlet fő célja, hogy megnyissa a kétéves tárgyalási folyamatot, az úgynevezett Bali-útitervet, amelynek végén megszülethet a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó egyezség. Az indonéz szigeten tartott mostani megbeszéléseken a megegyezés legnagyobb akadálya az Egyesült Államok és az Európai Unió között fennálló véleménykülönbség az üvegházhatású gázok kibocsátási értékeiről. A kéthetes konferencia utolsó napján is fennálló patthelyzetet elsősorban az okozza, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Japán nem hajlandó elfogadni azt a dokumentumtervezetet, amely felszólítaná a fejlett ipari országokat, hogy 2020-ig 25–40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Amint arról az MTI beszámolt, Washington szerint korlátozná a jövőbeli tárgyalások mozgásterét, ha a szöveg konkrét számokat tartalmazna, emellett a szóban forgó értékeket nem látja elegendően alátámasztottnak. Az EU és más államok azonban arra hivatkoznak, hogy ezek az adatok tudományosan megalapozottak, és a globális felmelegedés féken tartásához szükséges, hogy belefoglalják a szövegbe azokat.
Ha az Egyesült Államok nem hajlandó világos célokat vállalni, az EU bojkottálni fogja az üvegházhatást okozó gázok legfőbb kibocsátóinak a csúcsértekezletét – figyelmeztetett Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter. A Bush-adminisztráció kezdeményezésére létrejött legfejlettebb ipari államok csoportjának külön klímakonferenciája januárban Honoluluban lesz. George Bush amerikai elnök kezdeményezését azonban több nemzetközi környezetvédő szervezet is bírálta, amiért eltereli a figyelmet a sokkal jelentősebbnek tartott kiotói folyamatról. A klímaváltozás megfékezéséért folyó nemzetközi erőfeszítések akadályoztatásával vádolta tegnap Washingont Al Gore volt amerikai alelnök is.
Visszakerült méltó helyére a Szent István lovasszobor
