A nagyravágyóknak kedvez a kormány

Nemcsak a földeladás módszereivel, hanem a kisebb termelőkre háruló, egyre több adminisztrációs feladattal is a termelői szövetkezetek alapján létrejövő nagybirtokosrendszer kialakításán munkálkodik a kormány – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Font Sándor, a Fidesz agrár-szakpolitikusa.

Egyértelmű a kormány azon szándéka, hogy a legtöbb európai országban preferált családi modell helyett a volt termelői szövetkezetek alapján létrejött nagytőkés-nagybirtokos rendszert kívánja megerősíteni – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Példaként a jelenleg még a nagy múltú bábolnai gazdasághoz tartozó szendrői gazdaságot említette, amely esetében 6200 hektár termőföldet vontak össze értékesítésre 1,116 milliárd forint értékben. Rávilágított: ma Magyarországon nincs olyan gazda, aki az említett összeget elő tudná teremteni, vagyis a szóban forgó földet legfeljebb befektetők lennének képesek megvásárolni. Tény, hogy az utóbbi egy-két évben az állami termőföldeket kezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – amely az idén beolvadt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-be – gyakran hirdette meg úgy a köztulajdont képező földeket, hogy több helyrajzi számon szereplő, gyakran nem is egy településhez tartozó területeket összevont, s egyetlen pályázati egységként kezelte. Így a 150-200 hektárrá duzzasztott pályázható földterület értéke meghaladta a 100 millió forintot is, amit nyilvánvaló, hogy a helyben lakó gazdák nem tudtak előteremteni, vagyis lényegében elzárták őket a termőföldszerzés lehetőségétől.
Font Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány a földalapú támogatás 103 milliárd forintos összegét sem fizeti ki az idén, amivel szerinte súlyos versenyhátrányt okoznak a magyar gazdáknak. Európában – tette hozzá a szakpolitikus – egyetlen országban sem tapasztalhatunk ehhez hasonló pénzvisszatartást. Emlékezetes, hogy a hazai gazdák a tavalyi földalapú támogatás nemzeti önrészéből is kénytelenek voltak nélkülözni 25 milliárd forintot, amit az agrártárca az állattartók nagyobb támogathatóságára hivatkozva vont meg tőlük. A múlt évben azonban az állattartók ehhez hasonló mértékű támogatásnövekedést nem tapasztalhattak.
A fideszes agrárpolitikus kitért az újabb élelmiszerár-emelkedésre is, azon véleményének adva hangot, hogy az újabb drágulás egyenes következménye a kormány rossz politikájának, ami miatt mára reálissá vált a 300 forintos kenyér. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben hárommillió tonna intervenciós gabonát adtak el áron alul külföldre, miközben itthon erőteljes hiány lépett fel. Az emiatt bekövetkezett takarmánydrágulás miatt – tette hozzá – válságba kerültek az állattartók, közülük is főként a baromfi- és a sertéstartók. Utóbbiak ráadásul a növekvő költségeik mellett csökkenő átvételi árakkal voltak kénytelenek szembesülni, mivel az állományukat etetni nem tudó gazdák sorra vágták le állataikat, ami sertésdömpinget okozott a piacon.
Ugyancsak a kis, családi termelőket hozta hátrányos helyzetbe a kormány azzal, hogy január elsejétől kötelezővé tette az őstermelőknek az adószám kiváltását – mondta Font Sándor. Emellett – fűzte hozzá – a kormány január 1-je óta vénykiváltásra kötelezi az őstermelőket, ám az ehhez szükséges adószámot még mindig nem osztották ki nekik. A 600 ezres létszámúra becsült őstermelői réteg nem tud ezáltal sem eladni, sem bevételhez jutni – hangsúlyozta a honatya, kiemelve: az őstermelők tíz éven keresztül adóazonosító jelük alapján végezték tevékenységüket, az új adószámmal pedig egyszerűen duplikálják az adatbázist. Font Sándor arra kérte az ügyben eddig háttérbe húzódó Gráf József agrárminisztert, hogy nyilatkozzon arról, egyetért-e az őstermelői rendszer bonyolításával, a nyugtaadási kötelezettség bevezetésével. A képviselő leszögezte: a kormány törekvéseivel szemben a Fidesz egyértelműen a helyben való előállítás és a helyben való értékesítés mellett foglal állást.