Óbudán egyébként végül az vezethetett szakításhoz – pontosabban ahhoz, hogy a képviselő-testület 13 tagú MSZP-frakciójából szerdán 9-en kiléptek, és megalakították a szocialistákkal szövetséges, Kapolyi László vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) III. kerületi alapszervezetét, illetve helyi frakcióját –, hogy a maradók a korábbi óbudai MSZP-elnök helyére Czeglédy Gergőt, a főpolgármester-helyettes irodavezetőjét, korábbi önkormányzatiképviselő-jelöltet próbálták meg „benyomni”. Az exszocialista Pataki Márton, az MSZDP helyi elnöke lapunknak nem volt hajlandó elárulni lépésük valódi okát, csak annyit közölt: a választópolgárok képviseletének érdekében léptek, hogy hiteles baloldali politikai alternatívát biztosítsanak Óbudán és Békásmegyeren.
*
A kilépők között található Márkus András korábbi óbudai pártelnök, Szabó Magdolna jelenlegi alpolgármester és Pető György, a szocialisták eddigi frakcióvezetője, legutóbbi polgármesterjelölt, aki egykor a pártállami titkosszolgálat III/II-es tisztje volt. Az új képviselőcsoport vezetője Mihalik Zoltán lett. Bihary Gábor, a megmaradt és tegnap újjáalakult, négytagú MSZP-frakció vezetője az előzményekről kijelentette: a kerületi pártszervezet tavaly decemberben elutasította a helyi képviselőcsoport beszámolóját.
Emlékezetes, 2006-ban Bús Balázs (Fidesz) polgármester elődjéhez, Tarlós Istvánhoz hasonlóan együttműködést hirdetett a kerületben. Az MSZP-ből kilépők az elmúlt egy évben még saját kormányukkal, a fővárosi balliberális vezetéssel is szembemenve, az SZDSZ-szel és a jobboldallal együtt szavazták meg többek között a Szent Margit Kórház megszüntetése, az esztelen egészségügyi reformok elleni helyi tiltakozást. Értesülésünk szerint ezt az óbudaiak érdekeit szem előtt tartó politikát elégelték meg a Gyurcsányhoz még ma is hű párttagok.
Burány helyi vitákról beszél. Lapunk megkereste Burány Sándor budapesti szocialista elnököt, akitől azt hallottuk: helyi belső viták húzódnak a történtek mögött. Az MSZP budapesti vezetője elmondta, hogy megszűnt a párt óbudai szervezetének elnöksége, ezért a fővárosi elnökség jövő keddi ülésén egy forgatókönyvet kíván elfogadni. Ennek célja, hogy Óbudán a lehető leghamarabb történjen meg a tisztújítás. – Ha valaki csak addig tagja egy politikai pártnak, ameddig ebben a pártban vagy annak helyi szervezetében többsége van, az rosszul értelmezi a demokráciát – nyilatkozta Burány.
Kérdésünkre, hogy várható-e az óbudaihoz hasonló eset az MSZP más kerületi szervezetében is, az elnök optimizmusának adott hangot, mondván, nem számít hasonló méretű belső konfliktusra. Emlékeztettük ugyanakkor arra, hogy az MSZP XVI. kerületi szervezetét 2006-ban megrengető, gyanús tömeges tagtoborzások kapcsán magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja alapján vizsgálódik a rendőrség, és a vonatkozó pártszervezetbe beléptetett tagok kihallgatásából adódik a tanúk nagy száma. – A XVI. kerületi eset jogi ügynek minősíthető, meg kell várnunk a nyomozás végét – hangzott a válasz. Lapunk érdeklődött a X. kerületi tömeges gyanús tagbeléptetések ügyéről is, amire Burány Sándor úgy reagált: Kőbányán nincs belső konfliktus, korábban a párt országos elnöksége sem vélte úgy, hogy a tagnyilvántartással gond lenne. Decemberben a X. kerületi elnökség maga kérte, hogy teljes körű adategyeztetésre kerítsünk sort januárban – mondta el Burány.
Kétes tagtoborzások. – A gyanús tagbeléptetések nem kőbányai specialitásnak számítanak, hiszen az MSZP-ben ilyesmi több helyütt nagyüzemi módszerekkel folyt, gondoljunk csak a kiskunhalasi, a mátyásföldi vagy a zuglói ügyekre – hallhattuk Révész Máriusztól, a Fidesz országgyűlési képviselőjétől, a X. kerületi képviselő-testület tagjától. – Ám a fiktív tagtoborzást a legnagyobb mértékben Kőbányán folytatták. Bizonyos időszakokban papíron mintegy 1900 tagja volt a X. kerületi MSZP-nek, így a különböző tisztújításokon összességében három-négy másik kerület szavazóerejét is felülmúlta.
A fideszes honatya szerint ha a jelenlegi kőbányai szervezetet feloszlatnák, az a budapesti erőviszonyokat átrendezhetné. – Fennállna az a veszély, hogy az újraalakuló X. kerületi szervezet az MSZP-n belüli hatalmi játszmában átpártolna a jelenlegi budapesti elnöktől, Burány Sándortól, illetve Gyurcsány Ferenc pártelnök-kormányfőtől egy másik érdekcsoporthoz – nyomatékosította a Fidesz politikusa. Révész Máriusz megjegyezte, még az is kellemetlen volna Buránynak és Gyurcsánynak, ha a gigantikus szervezet helyett csak egy átlagos, 150-200 fős kerületi MSZP maradna mellettük. Révész úgy látja, hogy a zuglói szocialista pártszervezetben sokkal kevesebb visszásság fordult elő, mégis újraalakították a helyi MSZP vezetését a budapesti elnökség bábáskodása mellett, egyszerűen azért, mert nem volt akkora a tét.
Mint korábban megírtuk, néhány egykori helyi szocialista párttag, illetve a Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok azt látszanak alátámasztani, hogy éveken keresztül tömeges fiktív tagbeléptetésekkel duzzasztották fel a kőbányai MSZP-t. Gyurcsány Ferenc pártelnökké választása előtt és után is többször kapott tájékoztatást a kőbányai állapotokról, ám nem akart beavatkozni belügyeikbe.
Németországnak mindössze a migránsok 15 százalékát sikerült visszairányítania
