Az izraeli és a palesztin félnek is fájdalmas politikai engedményeket kell tennie, ha békemegállapodásra akarnak jutni – mondta tegnap Jeruzsálemben George Bush. Az izraeliek esetében ez azt jelenti, hogy le kell állítaniuk a zsidó telepek bővítését (a megszállt Ciszjordániában), és fel kell számolniuk a zsidó „vadtelepeket”, a palesztinok esetében pedig azt, hogy fel kell lépniük a soraikban lévő terroristák ellen – szögezte le nyilatkozatában az amerikai elnök, izraeli és palesztin vezetőkkel folytatott tárgyalásai után. Szavai szerint rögzíteni kell a majdani izraeli–palesztin békeegyezségben, hogy a létrehozandó palesztin állam a palesztin nép hazája, s biztosítani kell, hogy a palesztin állam összefüggő területtel rendelkezzék.
Mahmúd Abbász palesztin elnök „történelmi vizitnek” nevezte kollégája látogatását, és sürgette, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a palesztin társadalmat és gazdaságot bénító ciszjordániai biztonsági korlátozások enyhítése és a terjeszkedő zsidó telepépítkezés leállítása érdekében. Bush közölte, megérti az ezzel kapcsolatos palesztin frusztrációkat, de Izraelt is, amely tudni akarja, védett-e az erőszakos kevesektől. Biztosította tárgyalópartnerét, hogy második ciklusa jövő januári lejárta előtt megszületik a békeszerződés.
Az izraeli–palesztin béke hagyományosan kulcsfontosságú kérdéssé lép elő Washingtonban minden elnök számára mandátuma végének közeledtével. A megtépázott tekintélyt visszaállító diplomáciai akcióra Izraelnek is szüksége lehet. A várakozások szerint e hónapban kemény hangú jelentést hoz napvilágra egy parlamenti vizsgálóbizottság arról, hogyan irányította Ehud Olmert izraeli kormányfő a libanoni háborút 2006-ban.
Az izraeliek többsége kétli, hogy Bush közel-keleti útja új lendületet adna az izraeli–palesztin párbeszédnek. Egy felmérés szerint az izraeliek 77 százaléka kétkedik.
Itt a fordulat, Trump komoly üzenetet küldött Putyinnak
