Elveszett fogyasztók

Információhiánytól és túlságosan magas áraktól szenvednek a szabadpiaci vásárlásra kényszerülő áramfogyasztók. Az Ipari Energiafogyasztók Fórumának közleménye szerint egyes fogyasztóknál a nyolcvan százalékot is elérheti az áremelkedés.

Erdősi Csaba
2008. 01. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elveszettnek érzik magukat azok a vállalkozások, amelyek eddig közüzemi szerződéssel, államilag meghatározott, fix áron vásárolták a villamos energiát, ám januártól már szabadpiaci fogyasztóknak számítanak. Az áramszolgáltatók valójában nem versenyeznek értük, olyannyira nem, hogy sokan még korábbi közüzemi szolgáltatójuktól sem kaptak új árajánlatot. De aki kapott, az sem lett sokkal okosabb, mert árajánlataikban több változatban, négy-ötféle árszabási struktúrát kínálnak fel a kereskedők, és ezek olyannyira szövevényesek, hogy a cég- és intézményvezetők zöme elveszik a számrengetegben.
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) közleménye szerint a korábbi közüzemi szolgáltatók alapvetően kétféle ellátási szerződést kínálnak az egyetemes szolgáltatásból kiszorult vállalkozásoknak és intézményeknek. Az egyik a jogfolytonosság alapján kínált ellátási megállapodás, amit nevezhetünk valódi szabadpiaci szerződésnek, mert a fogyasztó harmincnapos határidővel bármikor felmondhatja azt. A másik típusú ajánlat ezzel szemben inkább a közüzemi szolgáltatás módosításának tűnik, mert aki ezt fogadja el, tizenkét hónapra odaláncolja magát kereskedőjéhez, vagyis menet közben nem választhat másik szolgáltatót. Az IEF szerint a kétféle szerződés közül csupán egy forinttal kínál olcsóbb kilowattóránkénti árakat az utóbbi, ezért minden érintettnek alaposan el kell gondolkodnia a választáson.
Az árakkal kapcsolatban megdöbbentő számokat közölt a szervezet. Szerintük az áremelkedés mértéke egyes fogyasztóknál az 50-80 százalékot is elérheti. A szabadpiaci ajánlatok többsége 20-30 forintos kilowattóránkénti áramdíjat tartalmaz – ehhez még egy csomó járulékos költség, no meg persze adó jön hozzá –, de van magasabb, például negyvenkét forintos ajánlat is. Ilyet magunk is találtunk, csúcsidőben például csaknem ennyiért kínál áramot közvilágítás céljára az E.ON, és a csúcsidőn kívüli díj is majdnem eléri a huszonhat forintos kilowattóránkénti árat. A dráguláson túl a legnagyobb probléma alighanem az, hogy a tarifákat nincs mihez hasonlítani, így aki igazán képben akar lenni, vagy maga szedegeti össze a szétszórt információkat, egyenként megkörnyékezve a több tucat magyar áramkereskedőt, vagy megbíz a munkával egy erre szakosodott szakértőt – és akkor a drága áramdíj kifizetése után még az ő szolgálatai miatt is a zsebébe kell nyúlnia.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.