Év végére elszabadulhatnak a gázárak

Miként azt a piacnyitás ellenzői megjósolták, áremeléshez vezetett a villamosenergia-árak január elsejei felszabadítása. Tegnap óta tíz százalékkal nőtt a lakossági tarifa, a cégeknél 30–50 százalék lehet a drágulás. A gáz is öt százalékkal többe kerül, ami hozzáadódik az utóbbi hat év 122 százalékos emelkedéséhez.

Már évek óta egyet jelent az új esztendő az áremelésekkel. 2008 azért különleges ebben a tekintetben, mert a vezetékesenergia-szolgáltatásokban megszűnik az állam ármegállapító szerepe. Az áram már tegnaptól szabadárassá vált, a földgázpiacon pedig a tervek szerint július elsején szűnik meg a hatósági árképzés.
Az Európai Unió által kierőszakolt állami visszakozótól sokan a verseny megerősödését, ezen keresztül az árak csökkenését várták. A liberalizáció ellenzői ezzel szemben azt hangoztatták, hogy az elképzelés hibás, mert a papírízű, a makroökonómia tankönyvek „harmadik oldaláról” egy az egyben átemelt, az iparági sajátosságokat és a külső környezetet figyelmen kívül hagyó modell nem minden ágazatban működik. Nagyon úgy tűnik, nekik van igazuk. A versenyben, nyilvános aukción kialakult nagykereskedelmi tarifák nyomán óriási áremelkedés vár az áramfogyasztókra. Ezt leginkább a vállalkozások sínylik majd meg, amelyeknek 15–30 százalékos drágulásra kell felkészülniük. Ez persze csak az átlag, iparági forrásaink szerint az ár a fogyasztási jellegtől függően eltérően alakul majd, s amelyik cég csúcsidőszakban kénytelen sok áramot fogyasztani – például egy pékség –, az bizony jóval 30 százalék feletti drágulásra számíthat.
A meghökkentő számok láttán a gazdasági tárcánál alábbhagyhatott a szabad verseny iránti lelkesedés, de az is lehet, hogy a minisztérium illetékesei megijedtek a várható következményektől, mert egy utolsó pillanatban hozott rendelettel kivonták a teljes piaci verseny hatálya alól a közintézményeket azzal, hogy olcsó szlovák importáramot biztosítottak számukra a Magyar Villamos Műveken keresztül. Még nem világos, hogy pontosan mi számít közintézménynek, de a körhöz tartozó fogyasztók számára januárban 15-20 százalékkal drágul az áram, a védett körbe tartozó lakossági fogyasztókra és a legkisebb vállalkozásokra pedig 10 százalékos áremelés vár.
Drágult a földgáz is tegnaptól; a lakossági fogyasztókat ötszázalékos, a nem lakossági felhasználókat 4,5 százalékos áremelés sújtja. Lehet, ez így első hallásra nem tűnik soknak, de egészen más lesz a kép, ha végigtekintünk az utóbbi évek drágulási hullámán. 2001-ben áfával együtt a lakossági fogyasztók még csak 45,36 forintot fizettek egy köbméter földgázért, tavaly év végén pedig 100,91 forint volt a tarifa. Hat év alatt a drágulás 122 százalékos volt, miközben ugyanezen időszak alatt a nemzetgazdaságban elért nettó havi átlagbér mindössze 72 százalékkal emelkedett, 64 913 forintról nem egész 112 000 forintra. Ez világosan mutatja, hogy már az ötszázalékos gázáremelés is sok, ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy megváltoznak a gázár-támogatási rendszer összeghatárai is, ezért a támogatott körben lesz olyan fogyasztó, akire tíz százalék feletti emelés vár. Másoknak, például a nagycsaládosoknak azért kell mélyebben nyúlniuk a pénztárcába, mert az árkiegészítés nem a jelenlegi háromezer, hanem csak kétezer köbméteres éves fogyasztásig jár majd.
Mint minden áremelést, a mostanit is a földgáz importárának emelkedésével indokolja a gazdasági tárca. Ez biztosan így is van, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy üzleti titokra hivatkozva nem ismerhetjük meg azt az árképletet, amelynek alapján a Gazprom számláz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2005-ben a nagykereskedő E.ON komoly veszteségeket szenvedett el a hatóságilag megállapított árakon, s ezt a több tíz milliárd forintos hiányt még nem törlesztették a fogyasztók. A hírek szerint ezért a mostani, januári emelést még kettő követi majd a július elsejei piacnyitásig. Hogy utána mi lesz, az nagy valószínűséggel megjósolható: újabb áremelés, amely az egyetemes szolgáltatói körből kikerülő vállalatok számára bőven két számjegyű is lehet.
A jövő évi földgázdrágulás mértéke nagyban függ az olajárak, illetve a dollár–forint árfolyam alakulásától is. A múlt év kőolajár-robbanását jelentősen enyhítette ugyan a dollár gyengélkedése, ám ha az új esztendő tartósan drága olajat s mellé gyenge forintot hoz, 2008 végére robbanni fog a gáz ára.

Káosz a cégeknél. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma Egyesület (IEF) szerint kaotikus a villamosenergia-piac megnyitása – közölte lapunkhoz is eljuttatott közleményében a szervezet. Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint azért érzik kaotikusnak a helyzetet, mert bár Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a múlt év végén újságíróknak azt mondta, hogy minden alsóbbrendű jogszabály elkészült, ezzel szemben tény, a december 27-i Magyar Közlönyben nincs benne a rendszerhasználati díjakról szóló rendelet. A Magyar Energia Hivatal honlapján olvasható tervezet szerint a rendszerhasználati díjak 2008-ban 5,9 százalékkal emelkednének 2007-hez képest. Az IEF korábban 2008 első fél évére moratóriumot javasolt azért, hogy egyetlen fogyasztót se lehessen kikapcsolni az energiaellátásból.
Az ipari nagyfogyasztók azt is kifogásolják, hogy az utolsó pillanatban két, 50 megawatt feletti erőművet is más kategóriába soroltak. A lépés eredményeként mintegy 20 százalékkal nőtt a kötelezően átveendő villamos energia mennyisége, aminek az árát minden fogyasztónak meg kell fizetnie. Az IEF közleménye hangsúlyozza, hogy a nem lakossági fogyasztók számára a villamos energia ára rendkívüli mértékben, 30–50 százalékkal drágul.
A tavaly nyáron megszületett új villamosenergia-törvény szerint a lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat ellátó közüzemi szolgáltatók 2008. december végéig nem változnak – ismerteti a jogszabályt az MTI. Az egyetemes szolgáltatói körbe nem tartozó fogyasztók meglévő közüzemi szerződései pedig a jelenlegi szolgáltatójuknál 2009. december 31-ig maradnak érvényben. (J. Gy.)