Sem boldog, sem békés nem lesz az idei év a helyi önkormányzatok számára, mivel a kormány hibás gazdaságpolitikája miatti központi megszorítások a településeknél csapódnak le, helyi szinten teremtenek feszültséget – fogalmazott Kovács Zoltán. A Fidesz önkormányzati kabinetjének vezetője hangsúlyozta, adott esetben azok az önkormányzatok felelnek az iskolák, a szárnyvonalak bezárásáért, a közalkalmazottak elbocsátásáért, illetve a kórházak problémáiért, amelyek nem tehetnek a kialakult gazdasági helyzetről. Ez különösen érdekes – jegyezte meg –, ha figyelembe vesszük, hogy a nagyobb településeken a 2006-os helyhatósági választásokat az ellenzéki jelöltek nyerték meg.
A képviselő a részletekről szólva közölte: a központi források mintegy 9 százalékkal csökkennek a tavalyi évhez képest. A közoktatáshoz igényelhető normatívák 26 milliárddal csökkennek, nullára csökken a lakáshoz jutók támogatása, a piaci elemek megjelenése miatt növekednek a szociális ellátásért fizetendő térítési díjak, a kórházak jelentős hiányt halmoznak fel, és az önkormányzat a saját hiányát növeli tovább, ha átvállal bizonyos terheket. Kovács Zoltán szerint a kormány úgy talált megoldást a helyzetre, hogy fiktív bevételeket épített be a központi költségvetésbe, eszerint idén 13 százalékot meghaladó árdíjbevételt kell produkálniuk az önkormányzatoknak, hogy egyensúlyba kerülhessen a költségvetés. – Ezek nem teljesíthető számok – mondta a politikus, kényszermegoldásnak nevezve, hogy az önkormányzatok hiteleket vesznek fel, illetve kötvényeket bocsátanak ki. Emlékeztetett, hogy a 2004-es önkormányzati hiány még csak 16,5 milliárd volt, ez 156 milliárdra ment fel 2006-ra, 2007-ben némileg csökkent, de a kötvénykibocsátást és az összes adósságállományt együttvéve az összeg megközelíti a 700 milliárd forintot. Mindezek tükrében Kovács úgy értékelt, hogy a települések életében még a napi működtetés biztosítása is gondokat jelenthet, fejlesztésekre pedig alig marad pénz. Az európai uniós forrásokról azt mondta, hogy a költségvetésben mindössze 15 milliárd forint van elkülönítve, az önkormányzatok viszont kevés pénzt tudnak saját önerőforrásaikra fordítani, így az elkülönített összeget várhatóan csupán 5-6 nagy projekt viszi majd el.
Beazonosította a brüsszeli „aranyásókat” a Szuverenitásvédelmi Hivatal
