Új rendelet szabályozza 2008. januártól az építésügyi hatósági eljárásokat, a telekalakítás és az építészeti műszaki dokumentációk tartalmát, amely lényegesen kibővíti az engedély nélküli építés körét. Az MTI tájékoztatása szerint 2007 végéig a hatályos építési, engedélyezési szabályok több jogszabályban jelentek meg, ezeket fogja össze az új rendelet, de számos korábbi előírás is változott. Legszembetűnőbb azon lista módosítása, amelyen az építési engedélyköteles tevékenységek szerepelnek.
A korábbi szabályozás arról tartalmazott listát, hogy mihez kell építési engedély. Az új – ehhez képest – három listát tartalmaz. Az első felsorolja az engedélyköteles, a második a bejelentésköteles, míg a harmadik az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli építési tevékenységeket. Ennek értelmében nem kell építési engedélyt kérni, és be sem kell jelenteni az építési hatóságnak többek között a síremlékeket, kerítéseket, a talapzatával együtt három méternél alacsonyabb szobor építését, a napkollektort, a klíma szerelvényeit, a száz négyzetméternél kisebb fóliasátor felhúzását, közműpótló (például házi szennyvíztisztító) létesítését, kerti tűzrakót vagy húsz négyzetméternél kisebb alapterületű, lábon álló kerti tető felállítását. Bejelentés alapján (tehát nem engedéllyel) építhető holnaptól egyebek mellett a hat méternél kisebb, talapzat magasságú szobor, a kripta, a száz négyzetméternél nem nagyobb üvegház, fóliasátor, a harminc köbméteresnél kisebb állandó és a hatvan köbméteresnél kisebb szétszedhető kerti fürdőmedence.
Az egyéb szabályok közül kiemelendő, hogy a társasházon tervezett olyan építéshez, amely a közös tulajdonban lévő területet (is) érinti, a tulajdonostársak négyötödének a hozzájárulása szükséges, és a jognyilatkozatot bírói határozat is pótolhatja. Lakásszövetkezetnél a tag tulajdonában álló lakáson végzendő építési munkához is kell a lakásszövetkezet hozzájáruló nyilatkozata.
Az új esztendővel többek között változik a lakásvásárlási támogatás is, azok jogszerűségét ugyanis a Magyar Államkincstár ellenőrizheti, amelynek így bővülnek a jogosítványai, de a bankok kötelezettsége is változik: nemcsak a támogatott személy, hanem a vele együtt költöző családtagok személyes adatait is meg kell adni a hitelt nyújtó pénzintézetnek. Ezeket az adóhatóságnak és a kincstárnak is el kell küldeni. Az állam javára bejegyzett jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat a jövőben a kincstár jogosult töröltetni.
Doppingügybe keveredett, Milák Kristóf példáját követi a különleges olimpiai bajnok
