Idén kamatemelés várhat az adósokra

Drágulhatnak a hitelek az idén. A hitelpiaci válság miatt a bankok drágábban jutnak pénzhez, ezért a növekvő kiadásaik egy részét a fogyasztókra ruházhatják át. Elemzők szerint a kamatok növekedése akár a hitelfelvételek érezhető csökkenését is eredményezheti. Elképzelhető, hogy a lakosság eladósodásának lassulása nem a kisebb kereslet, hanem a bankok hitelkínálatának szigorodása miatt következik be.

Csaknem minden második ember emelkedő hitelkamatokra számít az elkövetkező tizenkét hónapban – derül ki a GfK Hungária és a Corvinus-egyetem közös komplex Fogyasztói bizalom indexéből. Az általunk megkérdezett pénzintézetek többsége ugyan tagadja, hogy drágítani fogja a hiteleket, de több szakértő is valószínűnek tartja a kamatok emelkedését.
Barcza György, a K&H elemzője szerint a kamatemelés felvetése azért időszerű, mert a lakosság a legfrissebb novemberi adatok alapján több mint kétszázmilliárd forinttal növelte devizahitel-állományát, amely már eléri a GDP 19 százalékát. Másrészt, az euró illetve a dollár pénzpiacain az utóbbi fél évben többször is jelentkeztek likviditási feszültségek, ami azt jelenti, hogy a bankok előbb vagy utóbb érezni fogják az euróhoz, illetve a dollárhoz jutás nehézségeit. Ezért elképzelhető, hogy a lakosság eladósodásának lassulása nem a lakosság kisebb kereslete, hanem a bankok hitelkínálatának szigorodása fogja fékezni azt. – Ugyanakkor a hazai változások nagymértékben függnek a nemzetközi folyamatok alakulásától, ami számos, előre nem látható kockázatot tartalmaz – hangsúlyozza Barcza György.
Magyarországon elsősorban az euró alakulása lehet fontos, tekintettel arra, hogy a devizahitelek jó részét a közös európai valutában veszik fel, és a bankok a svájci frank hiteleket is az euró átváltásával kínálják. A források drágulása esetén elsősorban azon bankok kerülhetnek nehezebb helyzetbe, amelyek hitelállományát kisebb mértékben fedezik a náluk elhelyezett betétek, míg a kiegyensúlyozottabb hitel-betét aránnyal rendelkezők kevésbé függnek a forrásoktól, így a drágulás is kevésbé érinti őket. A bankok külső forrásköltségeinek emelkedése, illetve a nehezebb hozzáférés miatt az üzletpolitikájuk és árpolitikájuk módosítására kényszerülhetnek, így egyes bankoknál drágulhatnak a devizahitelek, illetve szigorodhatnak a hitelfeltételek. Ennek nyilván viszszatartó ereje lehet a hitelfelvevők felé, ami, tekintve a lakossági eladósodottság mértékét, egyfelől nem is feltétlenül rossz, de mivel a drágulás a vállalati hitelekben is megjelenhet, visszaeshet a cégek beruházási hajlandósága, ami negatív fejlemény.
A Budapest Bank elemzése szerint a nehezebb forráshoz jutás ugyan okozhat drágulást a hiteleknél, de minden bank saját növekedési tervei függvényében fog dönteni arról, hogy mennyit hárít át az ügyfelekre. Azaz dönthet úgy, hogy a piaci pozíciójának védelmében nem emel árat. Amenynyiben a piacon mégis átfogó áremelés következik be, az az ügyfelek terhelhetőségi korlátja miatt a kölcsönök nagyságában okozhat visszaesést, de darabszámban nem feltétlenül.