Európa akadályokba ütközött – utalt nemrég Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök arra, hogy az Európai Unió intézményrendszerének megreformálására létrehozott alkotmányt 2005-ben népszavazáson mind a francia, mind a holland lakosság elutasította. „A megoldást ezzel a szerződéssel megtaláltuk” – folytatta mondandóját, ezúttal az alkotmány helyébe lépő lisszaboni szerződésre utalva. A Sarkozy által említett megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a Lisszabonban az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői által aláírt, úgynevezett reformszerződésről most nem kérdezik meg sem a francia, sem a holland szavazókat. Referendumot annak ellenére sem írnak ki az EU 26 tagországában (csak Írországban), hogy az elvetett alkotmány és az új szerződés tartalma 96 százalékban megegyezik, ezt – a két, több száz oldalas dokumentum összevetése után – az Open Europe brit kutatóintézet szakemberei állapították meg. A lisszaboni szerződés bírálói szerint a dokumentum leginkább emiatt hiteltelen.
Ez egy mélységesen tisztességtelen folyamat – fejtette ki a közelmúltban Gisela Stuart, a brit Munkáspárt politikusa, egyben az európai alkotmányt szövegező európai konvent egykori tagja. „Függetlenül attól, hogy támogatjuk-e a reformszerződést vagy sem, az nyilvánvalóan nagy változásokat hoz mindannyiunk életében. Ezért erről elsőként az állampolgárokat kell megkérdezni” – nyilatkozta. Mint fogalmazott, a szerződés 61 területen – többek között az energiaügy, az egészségügy, a belpolitika és a külpolitika egyes területein – eltörli a tagállamok vétójogát, s olyan döntések meghozatalára jogosítja fel sok esetben az európai bírákat, amelyeket korábban a tagországok saját maguk hozhattak meg. Európai szinten döntenének például arról, hogy hány év börtönbüntetésre ítéljék a tagállamok a legveszélyesebb bűnözőket.
Az uniós országok egyre inkább szuverenitásuk feladására kényszerülnek, egyre több hatalom összpontosul a brüsszeli döntéshozók kezében, írja a Brussels Journal. Az internetes hírportál szerint ez elsősorban azért aggályos, mert ezzel még szélesebb jogkörökhöz jut az az Európai Bizottság, amelynek tagjait – az Európai Parlament képviselőivel szemben – nem az állampolgárok választják, ennek ellenére egyedül a bizottság jogosult arra, hogy törvényjavaslatot nyújtson be, miközben nyilvánvalóan arra törekszik, hogy saját hatalmát gyarapítsa. A brüsszeli lap úgy fogalmaz, ez egy nyíltan antidemokratikus Európai Unió, amelyet egy nyíltan antidemokratikus politikai osztály alapított. Hasonlóan vélekedik erről többek között a holland szocialista párt, amely 2005-ben arra ösztönözte a lakosságot, hogy a népszavazáson utasítsák el az alkotmányt. Mivel a holland parlament nem kíván referendumot kiírni a reformszerződésről, a szocialisták nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az ügyben népszavazási kezdeményezést nyújtanak be. A lakosság véleményének megkérdezéséhez ragaszkodik Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt és számos munkáspárti politikus is, illetve több brit, lengyel, francia és olasz nemzetiségű európai parlamenti képviselő.
A lisszaboni szerződés mind a 27 aláírója bűnös a demokratikus egyezség megszegésében – írta véleménycikkében a Times brit napilap, amely kitér arra, hogy a „2-es számú alkotmányról” csupán Bertie Ahern ír kormányfő szavaztatja meg a lakosságot, igaz, erre jogilag kötelezve van. Az EU vezetői tisztában vannak azzal, hogy Írországban dől el a szerződés, ezzel együtt az unió sorsa, hiszen ha az írek elvetik a reformszerződést, Európa újabb akadályokba ütközhet.
Megvető kritika Brüsszelből. A dán Jens-Peter Bonde, az Európai Parlamentben helyet foglaló Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport tagja, az EU Demokraták alapító tagja és társelnöke az SOS Demokrácia Frakcióközi Csoportnak. 1979 óta vesz részt az EP munkájában, és nála talán senki nem tett többet azért, hogy feltárja az EU-ban uralkodó visszásságokat. Lapunk megkeresésére az úgynevezett „EU-szkeptikusok” sorait erősítő képviselő igen tömören, hangjából félreérthetetlenül kicsengő mély megvetéssel válaszolt arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy a magyar Országgyűlés az EU-ban elsőként hagyta jóvá az uniós szerződést. Bonde azt felelte: „Jellemző, hogy a törvényhozás 386 tagja anélkül szavazta meg a szöveget, hogy elolvasta volna. Nyilván hozzá vannak szokva, hogy utasításokat kapva szavazzanak.”
A képviselőnek azonban az egész folyamatról sem volt sokkal jobb véleménye. „A lisszaboni napon és bűnben fogant szerződést a kormány- és államfők úgy írták alá, hogy csak szakértőik elemezték a szöveget.” De nem olvasták el azon egyszerű oknál fogva, hogy az olvashatatlan, ugyanis 294 oldal módosítja a már meglévő, 17 alapvető szerződést. A módosításokat pedig csak akkor lehet elolvasni és megérteni, ha a meglévő szerződésekben a helyükön szerepelnek. Brüsszel gondoskodott arról, hogy külső szakértők se érthessék a szerződést. Ezért három új számozási rendszert találtak ki.
A képviselő azzal fejezte be nyilatkozatát lapunknak, hogy „jófajta üveg bort ígértem annak, aki akár egyetlen olyan törvényre példát tud mondani, amelyet egy nemzeti törvényhozás az elvetett alkotmánnyal el tudott volna fogadni, de nem tudja elfogadni a lisszaboni szerződéssel. A borért eddig még senki sem jelentkezett” – üzente csalódottan Bonde.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
