Keresd a nőt?

A szerző közgazdász, és az elmúlt tizenhárom év során ötször járt Kenyában. Összesen közel egy évet töltött ebben az országban. Szemét, fülét nyitva tartotta, sokat olvasott róla. Kenya tanulmányozását azzal tetőzte be, hogy nemrég feleségül vett egy ottani nőt. Ennek ellenére nem tartja magát Kenya-szakértőnek. Írása tények, élmények és szubjektív benyomások összessége.

Fekete-Afrika egyik legszebb, politikailag legstabilabb országa Kenya. Függetlenségének elnyerése (1963) óta nem keveredett háborúba szomszédaival, és jó kapcsolatokat tart fenn velük. Volt néhány törzsi villongás, de súlyosabb következmények nélkül. A kenyaiak nyugat-afrikai kollégáiktól eltérően szorgalmasak és jó szervezők. Ebben az országban – ismét a legtöbb fekete-afrikai országtól eltérően – működik a posta, a telefon, a tömegközlekedés, a rádió és a televízió, csodálatos nemzeti parkjaiban megvédik a vadállatokat a vadorzóktól. Így ezrével élnek ott elefántok, vízilovak, oroszlánok, százával párducok, sőt még fehér és fekete orrszarvúk is, amelyek Afrika más tájain már alig találhatók. A majmok, varacskos disznók, zsiráfok, zebrák, antilopok számát tíz- és százezrekben számolják.
Ez az ország főként a jó szervezés és a szorgalom következtében a függetlenség elnyerése óta fejlődött, míg a legtöbb fekete-afrikai ország hanyatlott vagy éppenséggel káoszba süllyedt. A beruházók kedvelik. A tanzániai határtól mintegy százötven kilométer hosszúságban sok száz, minden igényt kielégítő szálloda épült a tengerparton. Özönlenek a turisták az országba részint a tengerparti pihenés, részint pedig a csodálatos nemzeti parkok, a vadlesek kedvéért. A turizmus az ország legnagyobb devizaforrása. Több nemzetközi szervezetnek Nairobi a székhelye, amely egyúttal kedvelt konferencia-központ is. Itt található a legtöbb nemzetközi hírügynökség, televíziós csatorna és újság afrikai központi irodája, és itt működik – a Dél-afrikai Köztársaságot leszámítva – a legtöbb nagykövetség és konzulátus is.
Függetlenségének elnyerését követően harmincnyolc évig Kenya nem volt a demokrácia mintaországa. Ez alatt az idő alatt két elnöke volt, akik afrikai módra teljhatalmat gyakoroltak, és uralmukat halálukig vagy évtizedekig meghosszabbították. A nagy változás 2001 végén következett be. A huszonnégy éve hatalmon lévő diktátor nem jelöltette magát. Az addig amúgy operettstílusban lefolytatott választások után ez a választás szabad volt, szabályos és demokratikus. Az ellenzék győzött, és a kormány átadta a hatalmat. Ezzel Kenya lett a második fekete-afrikai ország – Szenegál után, a speciális helyzetben lévő Dél-afrikai Köztársaságot nem számítva –, ahol demokratikus választások útján békés hatalomváltás történt. A kenyaiak erre rendkívül büszkék voltak, és ezt így akarták folytatni a jövőben is. (Az egyik magyar televízió, de talán több is, az elmúlt napokban több ízben sugározta azt a hírt, miszerint már az előző ciklusban is volt zavargás, mert az ellenzék csalással vádolta meg a kormányt. Ezt a hírt valószínűleg a kenyai kormányhoz közeli körök sugallták, hogy bagatellizálják a jelenlegi zavargásokat, azt a látszatot keltve, hogy az ilyen zavargások ott minden választás velejárói. Márpedig 2001 végén a választást a Kibaki által vezetett ellenzék nyerte meg, és ellenkezés nélkül átvehette a hatalmat. A győztes ellenzék tehát nem tiltakozhatott a saját győzelme és hatalomátvétele ellen. A hír tehát nemcsak valótlan, de képtelenség is.)
A mostani választás is demokratikusnak indult. Kibaki elnök legnagyobb ellenfele Raila Odinga volt. Odinga a luo törzsből származik, amelyiknek területe az ország déli részén, a Viktória-tó partvidékén van. Az Egyesült Államoknak az egyik legesélyesebb elnökjelöltje – aki helyenként már nagyobb eséllyel vetekszik a Demokrata Párt elnökjelöltségének a megszerzéséért, mint Hillary Clinton asszony – egy félvér néger, Barack Obama, akinek az apja szintén a kenyai luo törzshöz tartozik. Kenyában az a mondás járta, hogy mind Kenyának, mind az Egyesült Államoknak luo lesz az elnöke.
Kibaki most, úgy látszik, vissza akart térni a korábbi rendszerhez, és csalással akarta bebetonozni pozícióját. A kenyaiak azonban nem óhajtanak visszakozni, és fellázadtak. Országszerte tüntetések, megmozdulások zajlanak. A szegényebb néprétegek fosztogatásra használják az alkalmat, a huligánok pedig rombolásra. Aztán törzsi villongások is kitörtek. Azon a címen, hogy Kibaki a kikuju törzsből való, országszerte üldözni kezdték a kikujukat. A kikuju törzs Kenya hét nagy törzsének messze a legnépesebbike. Számuk talán a tízmilliót is meghaladja a huszonnyolcmilliós lakosságból. A kikujuk még az átlag kenyainál is szorgalmasabbak, jó üzletemberek, vállalkozó kedvűek, és saját törzsi területükről szerteszét széledtek az országban. Ahova betelepültek, ott szorgalmuk és jó üzleti érzékük eredményeképpen jobb anyagi helyzetbe kerültek, mint a helyi többség. A mostani, ellenük irányuló pogromot nemcsak az táplálja, hogy Kibaki kikuju, hanem az irigység is. Ugyanakkor a kikuju vidékekre betelepült luókat a kikujuk üldözik. A kormány ott, ahol teheti, rendkívül durván lép fel. Természetesen a legnagyobb riadalom és zavargás „luo földön” támadt. Kisumuban, „luo föld” fővárosában a karhatalom iszonyú brutalitással avatkozott be. Élestölténnyel lőttek a tüntetőkre, több mint ötven halottat számoltak össze, valamennyit lőtt seb ölte meg.
A karhatalom (rendőrség, katonaság) állománya azonban gyakran ugyanolyan törzsi öszszetételű, mint amelyiknek a területén állomásozik. Így a karhatalom nem mindenütt avatkozik be a kormány mellett és a tüntetők ellenében. Ez azt jelenti, hogy a tüntetőknek is lehetnek fegyveres alakulataik, amelyek vagy a lázongók pártjára állnak, vagy fegyverrel látják el őket, és ez recept a polgárháborúra.
Minden becslés szerint Kibaki helyzete reménytelen. A választási eredmény általa sürgetett kihirdetése után tíz perccel már letette a hivatali esküt, a kormány betiltott minden tüntetést, és megtiltotta a rádiónak és a televíziónak a helyszíni közvetítéseket. Általában államcsíny esetén is ez az eljárás. Bush elnök Kibaki eskütétele után néhány perccel már gratulált neki. Aztán nyilván megkapta a nairobi amerikai nagykövet jelentését, és huszonnégy órán belül visszatáncolt. Szóvivője az elnök nevében aggodalmát fejezte ki a választási szabálytalanságokat illetően, és kerek perec visszavonta a korábbi, Kibakinak szóló gratulációt. Nemzetközi megfigyelők, köztük az Európai Unió megfigyelői súlyos választási szabálytalanságokról adnak hírt. Mindezeket megkoronázandó a kenyai választási bizottság elnöke szerdán a televízióban nyíltan kijelentette, hogy Kibaki választási győzelmét a kormány nyomására hirdette ki. Valójában máig sem tudja, ki a választás győztese. Szóval Kibakinak minden józan számítás szerint nincs sok esélye. A kenyai politikát azonban a fáma szerint nem józan férfilogika, hanem asszonyi érzelem és ambíció irányítja. Kibakit sokan bírálták, mert nem tudott véget vetni a korrupciónak, a közpénzek elsikkasztásának, a nepotizmusnak, és közgazdász létére nem tudta növekedési pályára állítani a gazdaságot. Azt azonban egyetlen bírálója sem vonta kétségbe, hogy Kibaki úriember. Az egész országban suttogják viszont, hogy az elmúlt öt évben az országot ambiciózus és agresszív felesége irányította a férjén keresztül, és e feleségnek a fair play nem volt mindennapi kenyere. Évekkel ezelőtt szóvá tette ezt az egyik országos napilap, és bírálta az asszonyságot. Negyvennyolc órán belül ismeretlen csoport hatolt be éjnek idején a lap szerkesztőségébe, és összetörte a berendezést. Sokan az elnök feleségének a kezét látták a vandál cselekedetben, amelynek tettesei azóta sem kerültek elő.
Ha valóban így állnak a dolgok, akkor most nem a logika és a józan ész diktál az országban, és Kenya nagyon nehéz napok előtt áll.