Lakossági áram: nem változik a rendszer

A január elsején hatályba lépett szabályozás értelmében a villamosenergia-ipari egyetemes szolgáltatók a korábbi szisztéma szerint, a közüzemi szolgáltatók jogutódjaként látják el a lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat, új lehetőséget adva egyebek mellett egy új árszabás, az A2 igénybevételére – hangsúlyozta tegnap Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a Magyar Távirati Irodának.
A szakállamtitkár hozzátette: az új, A2-es árszabás a drága csúcsidőszaki (06–22, a nyári időszakban 07–23 óra) és az olcsóbb völgyidőszaki (22–06, illetve 23–07 óra) áram használatára ad lehetőséget, ha erre a műszaki feltételek adottak. A B árszabás pedig gyakorlatilag azonos a korábbi éjszakai árammal, amit a lakosság elsősorban villany-vízmelegítőkhöz használ, s amelyet eddig is az áramszolgáltató kapcsolt be és ki.
A villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló gazdasági és közlekedési miniszteri rendeletet december 29-én tették közzé.
A lakossági A1 árszabás esetén az egyetemes szolgáltató egy naptári napon belül azonos, 21,9 forint/kilowattórás árat köteles alkalmazni. Az A2-es meghatározott zónaidőben az adott időszakban a kereslet-kínálat által meghatározott árat szab: csúcsidőszakban kilowattóránként 26,14 forintot, míg a völgyidőszakban 16,14 forintot. Az úgynevezett B árszabás – lényegében az eddigi éjszakai áram – díja 13,71 forint/kilowattóra.
A rendelet április 1-jéig 9,8 százalékban maximálja az áremelés mértékét, mert az új szabályozás szerint az egyetemes szolgáltatók negyedévente egyszer kapnak lehetőséget az árváltoztatásra. Felsmann Balázs emlékeztetett arra, hogy az áramszolgáltatókkal – a jelenlegi egyetemes szolgáltatókkal is – 2007. augusztus óta folyamatosan egyeztettek a jogszabályokról is, így a készülő rendeletek minden részletéről tudhattak. Az egyetemes szolgáltatótól vásárolt villamos energia mellett a fogyasztónak meg kell fizetnie a rendszerhasználati díjat, az adókat (áfát), az úgynevezett szénfillért és az iparági nyugdíjasok kedvezményét is. Az egyes tételeket az egyetemes szolgáltató által küldött számla tartalmazza. Az összes tétel figyelembevételével emelkedett az áram ára január elsejétől legfeljebb 9,8 százalékkal. A szakállamtitkár magyarázatként hozzáfűzte: a rendszerhasználati díj hasonló az autópálya-használati díjhoz, amit a hatóság ellenőriz, míg az áram ára az üzemanyaghoz hasonlóan a piaci viszonyoktól függ.
Felsmann Balázs kiemelte: a korábbi tömbtarifarendszert, a kedvezményes 1320 kilowattórás határt ugyan az új szabályozás kategóriaként nem határozza meg, de a szisztéma az áremelés korlátja miatt megmaradt az árképzésben.