Moszkvai figyelmeztetés

Legalább háromszor odázták el idén Viktor Juscsenko és Vlagyimir Putyin napra pontosan beütemezett találkozóját, ami önmagában is jelzi, hogy a két ország kapcsolatai távolról sem felhőtlenek. De erre utalnak az utóbbi néhány napban a Kremlből Kijevnek címzett, barátinak aligha nevezhető üzenetek is. Először az orosz külügyminisztérium vádolta meg az ukrán vezetést azzal, hogy nem csupán elnézi, hanem még táplálja is az országban az oroszellenes hangulatot, majd eléggé szokatlan módon, legalábbis a stratégiai partnerek és a barátok viszonylatában, nyílt levél formájában tette meg ugyanezt az orosz államfő. Putyin a két ország viszonyában meglévő komoly ellentétekre hívta fel ukrán kollégája figyelmét, természetesen Kijevre hárítva a felelősséget. Hozzáfűzte, hogy a lényeges nézetkülönbségek egyelőre csupán a humán szférát érintik, de könnyen átterjedhetnek az élet más területeire is.
A levélírásra Putyin elnököt – formálisan mindenképpen – Viktor Juscsenko még november végén hozzá intézett levele késztette. Az ukrán államfő akkor arra kérte kollégáját, hogy járjon közben a moszkvai ukrán nyelvű könyvtár jövőjét fenyegető állapotok megszüntetése érdekében. Az orosz államfő leveléből kiderül, hogy kollégája aggodalmai alaptalanok. A könyvtár helyzete példás, tehát annak sem jelenét, sem jövőjét semmiféle veszély nem fenyegeti. Annál inkább beárnyékolják a két ország kapcsolatait azok az Ukrajnában mind gyakrabban előforduló barátságtalan lépések, amelyek a többi között a közös történelmi múlt sajátságos értelmezésében, a „fasisztákkal együttműködő katonai bűnözők” dicsőítésében, a történelmi emlékművek és a felszabadító szovjet katonák sírhelyeinek meggyalázásában, az orosz nyelv elleni diszkrimináció erősödésében nyilvánulnak meg.