Nagyvonalú egyházi kárpótlás

Kemény viták tárgyát képezte a cseh állam és a katolikus egyház közt az egyházi vagyon kárpótlása a rendszerváltás óta. A több mint másfél évtizedes huzavonát az idei karácsonyi ünnepek küszöbén siker koronázta.

(Prága)
Megállapodott a jobbközép cseh kormány és az egyházakat képviselő szakbizottság abban, hogy a kommunista diktatúra idején jogtalanul elkobzott vagyonért 83 milliárd korona járna az egyházaknak. Megegyezés született arról, hogy ezt a pénzt – amelynek évi kamata 4,85 százalék lenne, s ennek következtében a végösszeg 267 milliárd koronára (2557 milliárd forint) emelkedne – hatvan év alatt fizetnék ki az egyházaknak. E végösszegnek a 90 százaléka a katolikus, 10 százaléka pedig az eddig is állami támogatásban részesülő kisebb egyházakat illetné.
Miloslav Vlk bíboros, a cseh katolikus egyház feje üdvözölte, s a legszebb karácsonyi ajándékok egyikének nevezte a megállapodást. Rámutatott, hogy a kedvező eredmény kiemelkedő mértékben a katolikus egyház nagyvonalú hozzáállásának köszönhető. Az egyes szakértők szerint történelminek nevezett megállapodás kérdését a Topolánek-kabinet már 2008 elején napirendjére tűzheti, hogy mielőbb a parlament elé kerülhessen. Ám itt a koalíciónak nemcsak a szociáldemokrata és kommunista képviselők már előre jelzett elutasító hozzáállásával kell számolnia, de azzal is, hogy – amint Miroslava Nemcová, a Polgári Demokrata Párt (ODS) alelnöke nyilatkozta – az ODS törvényhozói legalább negyedrészének gondot okoz a kormányjavaslat támogatása. Miroslav Kalousek kereszténydemokrata– néppárti (KDU–CSL) pénzügyminiszter az állam szempontjából is kedvezőnek tekinti a megállapodást, mert – amint fogalmazott – a pénzbeli kárpótlás lehetővé teszi, hogy az állam sok ezer hektárnyi eddig zárolt szántóföldet, erdőt és egyéb értékes ingatlant privatizálhasson.
Az egyházi kárpótlást leginkább szorgalmazó KDU–CSL a polgári demokrata koalíciós partnerpárt képviselői egy részének esetleges hezitálását megfigyelők szerint azzal semlegesítené, hogy támogató voksolásuk ellentételezéseként megígérnék: a februári államfőválasztáson a kereszténydemokrata képviselők is támogatnák Václav Klaust, az ODS jelöltjét.
Ha a parlament jóváhagyja a kormány egyházi kárpótlási tervezetét, akkor az egyházak 2009-től kezdve részesülnének pénzbeli kárpótlásban. Megállapodás született arról, hogy a szerzetesrendek pénzbeli kárpótlás helyett egykori vagyonukat kapnák vissza. A törvényjavaslat parlamenti jóváhagyása esetén húszéves átmeneti időszakkal számolnak, amely során – a kárpótlási pénzek folyósításával párhuzamosan – csökkentenék az egyházak állami támogatását.
A cseh állam és a katolikus egyház közt továbbra is rendezetlen a prágai vár területén emelkedő Szent Vitus-székesegyház tulajdonjogának kérdése. A katedrális egy nemrégi bírósági döntéssel ismét az állam kezére került. A cseh katolikus egyház karácsony előtt megfellebbezte a döntést, s jelezte, hogy az ügyet kész az európai igazságszolgáltatási fórumok elé vinni.