A választások évében még szó sem esett a nyugdíjrendszer lényegi változtatásairól, a kormány 2006 nyarán ismertetett Új egyensúlyprogramja, amely egy radikális hároméves tervet vázolt fel, szóba sem hozta a nyugdíjasokat érintő átalakításokat. Ezután azonban jött a 2007-es év és vele megérkezett a nyugdíjreform, amit „nem lehetett tovább halogatni” – ahogy ez szakmai körökben is elhangzott párthoz tartozástól függetlenül. A nyugdíjtörvény idei módosításai mögött azonban nincs egységes koncepció, a Nyugdíjas Kerekasztal a kormány felkérésére 2008 nyár elejére fogja elkészíteni azokat a háttértanulmányokat, amelyek majd megalapozzák az új nyugdíjtörvény beterjesztését. A mai Magyarországon 3,3 millió nyugdíjas él, akiknek egyharmada ötvenezer forint alatti jövedelemből gazdálkodja ki a havi megélhetést. Mindezt tetézi, hogy a nyugdíjasok 33 százaléka egyedül él, ötven százalékuk rendszeres orvosi ellátásra szorul.
Számba véve az elmúlt hónapok nyugdíjasokat érintő változásait, elmondhatjuk: tömérdek mennyiségű változáshoz kell hozzászokni. Április óta a nyugdíjas munkavállalók jövedelme nyugdíjjárulékköteles lett, ami számukra 8,5 százalékkal kisebb bért, a cégeknek 22 százalékkal nagyobb bérterhet jelent.
Változtak az előre hozott nyugdíjazás feltételei, elsőként 2008-tól, majd 2010-től. Eszerint annak, aki nyugdíjasként munkát vállal, és éves jövedelme meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, szüneteltetik az ellátását. Az átalakítások sora ezzel azonban épp hogy elkezdődött.
Ez évben kevésbé látható, de jelentős változás, hogy január óta a korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozó alkalmazottak után a munkaadók 13 százalékos pluszjárulékot kötelesek fizetni. Ennek csendessége arra vezethető vissza, hogy az idén a teljes költséget átvállalta a központi költségvetés, ám 2008-tól fokozatosan már kivetik ezt a többletterhet az érintett munkaadókra is.
Szintén ebben az évben elfogadott törvénymódosítás, hogy 2008 januárjától azok, akik előre hozott öregségi nyugdíjba kívánnak menni, és emellett még dolgoznak is, elbúcsúzhatnak nyugdíjuktól, ha keresetük egy éven belül meghaladja a mindenkori minimálbér tizenkétszeresét. (Ezt az intézkedést három év múlva kiterjesztik minden korhatárt be nem töltött nyugdíjasra, függetlenül attól, hogy 2008 előtt vagy után vonult nyugdíjba.)
Ezzel a kormány célja, hogy azok kérjék korai nyugdíjazásukat, akik valóban nyugdíjba vonulnak, és legfeljebb eseti jelleggel végeznek munkát – állt a Kormányszóvivői Iroda válaszában.
A szociális otthonok terén is új „rendet” kell megszokniuk az idős embereknek, szűkültek ugyanis az intézménybe jutás lehetőségei. Annak, akinek napi négy óránál kevesebb ápolási szükséglete van, nem kerülhet bentlakásos intézménybe, ráadásul a nyugdíjasok számára vagyon- és jövedelemvizsgálattal állapítaná meg a szociális intézményekben fizetendő térítési díj mértékét. (A Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete tavasszal módosító javaslatokat nyújtott be a tárcának a készülő tervezethez, a leglényegesebb kérdésekben azonban szóra sem méltatták javaslataikat.)
Változnak a jövő év januárjától a nyugdíj-megállapítás szabályai, aminek következtében több mint nyolc százalékkal alacsonyabb ellátásra számíthatnak azok, akik 2008-ban mennek nyugdíjba. A sokat emlegetett – a nyugdíjrendszerbe 2010 környékén belépő – 350 ezer Ratkó-nyugdíjast ez a változtatás különösen sújtja, ők 10–12 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak a módosítás miatt.
Megjegyzendő, hogy a 2008-ban nyugdíjba vonulók az új számítási módszer miatt éppen a 13. havi nyugdíjjal egyenértékű öszszegtől esnek el. A 13. havi nyugdíj és a sokszor ezt felhasználó kampányok során azt azonban ritkán említik, hogy szakmai körökben többek mellett Kiss Péter volt szociális és munkaügyi miniszter is elismerte, hiba volt megígérni és bevezetni, mivel az további terhet ró az amúgy is hiányos nyugdíjkaszszára. Kiss Péter utódja, Lamperth Mónika októberben mégis biztosította a nyugdíjasokat, „nemhogy nem szűnik meg a 13. havi nyugdíj, hanem 2007 novemberében, amikor a plusz 2,4 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre sor kerül, megkapják a 13. havi nyugdíj időarányos részét.”
Egyébként jellemző a koalícióra, hogy a 2002-es kampányban beígért 13. havi ellátásból 2003-ra csak egy heti plusz lett, mondván, a teljes összeget a választási ciklus végén kapják meg a nyugdíjasok. A következő évben, 2004-ben pedig a kétheti járandóság felét ősz helyett már tavasszal, az európai parlamenti választások előtt postázták.
Az idei kiegészítő nyugdíjemelést hamar felemészti a hazai élet, amikor amellett, hogy az élelmiszerek, gyógyszerek (a KSH adatai szerint az idén mintegy 17,5 százalékkal drágultak), gyógyászati eszközök árai emelkedtek, a megszorításoknak köszönhetően a vizitdíj, a kórházi ápolási díj, a dobozdíj, a gáz- és áramáremelés is sújtja a nyugdíjasokat.
Az átlagos infláció az idén nyolcszázalékos volt, a tervezett 7,1 helyett. Az infláció ezzel szemben mindig magasabb értéket mutat, mivel az idős emberek kiadásai az alacsony nyugdíjak arányában nagyobb terhet jelentenek. Az éves nyugdíjas-infláció – a decemberi legalacsonyabb előre jelzett érték alapján – 10,8 százalék. Az év során előfordult, hogy ez az érték elérte a 12,4 százalékot is.
A kormány a konvergenciaprogramban 2008-ra 4,5 százalék átlagos inflációval számol, elemzők ezzel szemben úgy tartják, a hazai pénzromlás éves mértéke eléri majd az 5,6 százalékot is. A kormány által tervezett jövő évi nyugdíjemelést így valószínűleg elviszi az infláció.
Pistorius
Új tervvel toborozna 114 ezer önkéntest a Bundeswehrbe a német védelmi miniszter
