Pallasz Athéné érkezése

Szenzációsnak ígérkező kiállítással kezdődik január 24-én a magyarországi reneszánsz év. Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján nyílik a Szépművészeti Múzeumban A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című tárlat. A műtárgyak között talán az a festmény a legértékesebb, amely tegnap érkezett Budapestre: Sandro Botticelli Pallasz Athéné és a kentaur című alkotása.

Ilyen közelről, alig tíz centiméterről még sohasem láttam Botticelli-képet. Legalábbis olyat nem, amelynek a szerzőségében senki nem kételkedik, mint az esztergomi várhegyen restaurálás alatt álló freskóéban. Ilyen közelről a kompozíció egésze természetesen áttekinthetetlen, viszont sorra megcsodálhatók a finom részletek, a fűszálak, amelyek meghajlanak a kép két szereplőjének lába alatt, a vitorlás hajó a távolban a tavon vagy éppen tengeren, s a még távolabb feltűnő helyeket burkoló vékony pára. Néhány lépéssel távolabb már azonban a jelenet egésze ragadja meg a nézőt, a fiatal nő alakja, amelyet a kutatók Pallasz Athénével azonosítanak és a kentaur, amely a nyers, állatias létet jelképezi. Fölötte győz az isteni szféra felé forduló értelem, amelynek dicsőítése oly fontos lehetett a kép előkelő megrendelője, talán éppen Lorenzo il Magnifico számára.
A reneszánsz műveltség, filozófia, életeszmény értékei sűrűsödnek az alkotásban, amely az egyik legfontosabb alkotása lesz a január 24-én nyíló, A Mediciek fénykora – élet és művészet a reneszánsz Firenzében című tárlatnak. Vagy éppen ez lesz a legértékesebb mű a kiállításon, hiszen biztosítási értéke majdnem nyolcmilliárd forint, éppen egytizede annak az összegnek, amelyre a tárlat egésze biztosítva van. Nem véletlenül ez keltette föl a legjobban a sajtó érdeklődését, megérkezése, pontosabban kicsomagolása minden pillanatát fényképezőgépek kattogása kísérte a múzeumban, ahol már hajrájához érkezett a kiállítási installáció építése. A firenzei Uffiziból érkezett a nagyméretű festmény, mint jó néhány más értékes darab is, a tárlaton szereplő több mint kétszáz alkotás döntő része Itáliából – mintegy hatvan köz-, illetve magángyűjteményből – érkezett-érkezik Budapestre, az összeállítást néhány, a Szépművészeti tulajdonában lévő mű egészíti ki. A május 18-ig látogatható tárlaton Botticelli mellett olyan nagyságok munkái szerepelnek, mint Donatello, Fra Angelico, Verocchio, Leonardo, Raffaello, Bronzino és Vasari. Firenzéből érkeznek a kiállítás kurátorai is, Annamaria Giusti és Monica Bietti. A katalógus gondozója és a Szépművészeti Múzeum részéről a kiállítás tudományos munkatársa Tátrai Vilmos művészettörténész. A tárlat a budapesti múzeum és a firenzei Contemporanea Progetti közös vállalkozása, költségvetése mintegy háromszázmillió forint. Ebből nyolcvanmilliót ad a magyar állam a reneszánsz év rendezvényeire elkülönített keretből, az összeg többi részét a Szépművészeti Múzeum különböző forrásokból teremti elő, egy részét természetesen szponzorok adják, közöttük az UniCredit Bank Hungary Zrt. Támogatása összegét nem árulták el a bank és a múzeum vezetői, de megjegyezték, a kiállítás megvalósításához adott segítsége „az egyik legnagyobb eddigi szponzori támogatás”. A tárlatra a belépő 3200 forint lesz, de elővételben 2800 forintért vásárolhatják meg az érdeklődők, egyrészt az interneten, a www.mediciek.hu és www.jegymester.hu oldalakon, valamint a múzeumban és az ismert jegyirodákban. A belépőjegyek meghatározott idősávra szólnak.