„Sokszoros kényszerek”

A természet kizsákmányolása egyenlő az ember kizsákmányolásával – véli a Magyar Ökoszociális Fórum (MÖF). A fenntartható Magyarországhoz fenntartható európai környezetben fenntartható magyar útra van szükség, ezért indította el a fórum a Szent Erzsébet Európa-folyamat kezdeményezést.

Kiskunmajsa körül hajdan több tucat, még Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter alapította tanyasi iskola működött, és bár az épületek egyike-másika még áll, ma már egy sem fogad diákokat. A Magyar Ökoszociális Fórum a közelmúltban itt tartott szimpóziumának helyszíne így szimbolikus jelentőségű is volt. Manapság ugyanis újra körzetesítik az iskolákat; a gyerekek buszokkal járnak a tanyákról, falvakból, ez pedig – sok más ok mellett – azért is rossz, mert környezetszennyező.
A rendezvényen elhangzott az is: a parasztság mindig a természet szenzora volt – talpuk alól azonban mára kihúzták a maguk teremtette közeget, így elveszítették annak a lehetőségét, hogy gyermekeiket helyben neveljék, a természettel barátságban. A gyermekek nem tanulják meg a táj művelésének hagyományos, egyre inkább feledésbe merülő technikáit. Ezzel azonban teret adnak a természetet a végletekig kizsigerelő gazdálkodásnak.
Győri-Nagy Sándor, a MÖF elnöke szerint a gazdák gyermekei ma csak a mezőgazdaság modern, vállalkozói technikáit sajátítják el – sokan már kilencévesen traktort vezetnek, permeteznek –, de a hagyományos tanyasi gazdasági módszereket nem tanulják meg. Nem a paraszti érzékszerveikkel közelítenek a földhöz, a természethez, ahogy eleik tették, hanem nagyüzemi módszerekkel.
Az intenzív gazdálkodás nehezíti a parasztság életét és terheli a természetet, a gazdák ugyanis kénytelenek hatalmas hiteleket felvenni, hogy azt a környezetet károsító, igénybe vevő műtrágyára, üzemanyagra, gépekre költsék. Ám sokszor így sem tudnak megfelelő termésátlagot produkálni, gyakran feladják a kilátástalan harcot, hogy földjeiket még nagyobb, a környezetet még inkább kizsákmányoló gazdálkodóknak adják el. – Sokszoros kényszerek közt élünk, és a lokális természetrombolás így válik globális környezetpusztítássá – mondta lapunknak Győri-Nagy Sándor. Hozzátette: a helyes út megtalálásához a helyes léptéket kell megragadnunk, amivel a sajátosan magyar út is képes integrálódni Európába, és amivel az egyén is megóvhatja környezetét.
A fórum célkitűzéseivel részben egybevágna az Európai Unió ökológiai gazdálkodást segítő programja, ám ezeknek a forrásoknak a lehívása finoman fogalmazva sem prioritás a földművelésügyi minisztériumnál.