Szerény privatizációs esztendőt hagyunk el

Mindössze öt állami vállalatot értékesített 2007-ben az év utolsó napjával megszűnő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. Erre fennállása során nem volt példa. Az elmúlt esztendő főként az új vagyontörvény megalkotásával, a szervezeti átalakulás előkészítésével telt. 2008-at a hivatalosan holnaptól működő, már egységes vagyonkezelő kísérleti évnek tartja, ami nem jelenti azt, hogy befagyasztanák a magánosítást.

Utoljára 2002-ben származott csekélyebb bevétel az állami vagyon privatizációjából, illetve annak kezeléséből – vagyis a társaságok bevételéből adódó osztalékfizetésből. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. első féléves adatai alapján a szervezetnél valamivel több mint tízmilliárd forintos bevétel keletkezett, ám ehhez még hozzá kell adni az azóta értékesített FHB Bank-részvénycsomagot, amely további 67 milliárdot hozott a konyhára. Ezenkívül több nagyobb tranzakció végére került pont, mint például a Malévére, de ennek vételára „mindössze” 200 millió forintot jelentett. 2007-ben sokadszori próbálkozás után elkelt a Tisza Cipő Zrt., valamint a kissé ködös körülmények között, végül a tőzsdén értékesített FHB Bank 50 százalékos részvénypakettje is, amely a bevétel nagy részét teszi ki. Nem talált vevőre ugyanakkor az idén ismételten meghirdetett Hollóházi Porcelán, illetve többek között a Honvédelmi Minisztérium három vállalatából (HM Currus, HM Armcom, HM Arzenál) felkínált kisebbségi csomag sem. Elkezdődött viszont a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációs folyamata, de ott az egyetlen pályázó beadványáról már csak a jövő évben születik döntés. Az ÁPV idei tevékenységének következtében a szervezet kezelésében összesen 120 állami vállalat maradt, amelyből 36-ot tartósan is meg kell őrizni, a többi 84 azonban privatizálható.
Ez az év egyben az utolsó is az ÁPV működésében, hiszen az új vagyontörvény értelmében a vagyonkezelési feladatokat az eddigi három (ÁPV, KVI, Nemzeti Földalapkezelő) helyett egyetlen szervezet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. látja el. Ennek vezérigazgatója lesz Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium jelenlegi szakállamtitkára. Ő egy személyben hozhat döntéseket a 250 millió forintot nem meghaladó ügyletek esetén, efölött viszont már a héttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) rendelkezhet a vagyonelemekkel. Az NVT elnökét és további három tagját a pénzügyminiszter, két tagját a gazdasági miniszter, egy tagját pedig az agrártárca vezetőjének jelölésére választják meg hat évre. (Sólyom László köztársasági elnök a törvény júliusi visszaküldésekor ezt az időtartamot szerette volna csökkenteni, ám a parlament ezen nem változtatott, csupán az államfő kezébe adta a tagok végső kinevezésének jogát.)
Az új szabályozás másik legnagyobb horderejű változtatása a tartós állami vagyont tartalmazó lista megrövidítése. Ebből kikerültek olyan cégek, mint például a Tokaj Kereskedőház Zrt., a Nemzeti Színház Zrt. vagy a hat regionális víziközmű-társaság, melyekben még majdnem a teljes részvényhányad az állam kezében van. De eladhatóvá vált több kisebbségi tulajdont megtestesítő csomag is: ilyen például a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., a Budapest Airport Zrt., valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Ezenkívül a Magyar Posta, valamint a Magyar Villamos Művek 25 százalékos pakettje is kikerült a felsorolásból. Így ezek elvben mind privatizálhatóvá váltak, bár az NVT tagjai már többször kifejtették, hogy konkrét szándék még nincs. A jövő évi sort feltehetően nem ezek valamelyike, hanem a Volán-társaságok nyitják, melyre már az új gazdasági miniszter, Kákosy Csaba is utalt. Óvatosabban fogalmazott a vagyongazdálkodási tanács elnöke, Nagy János, aki szerint meg kell vizsgálni, hogyan ér többet a közlekedési vállalat.
2008-ban a vagyontörvény szerint „mindennek ára lesz”, így még a kormányzati szervezetek – mint például a minisztériumok – sem használhatják ingyen az ingatlanjaikat, azok után bérleti díjat kell fizetniük. Ezt az indoklás alapján azért vezetik be, mert sok intézmény az épületei közül néhányat bérbe ad, így jut jövedelemhez. A szabályozás megalkotói szerint azonban ez nem jelent majd külön terhet a kormányszerveknek, mert a „működésükhöz feltétlenül szükséges” ingatlanok használatát a költségvetésből kompenzálják majd.
Ezentúl a költségvetési törvényben külön fejezetet kap az állami vagyon kezelése. A jövő évi tervezet szerint az MNV bevételei 96,43 milliárdot, a kiadásai pedig 98,16 milliárd forintot érnek el. Ebbe már belekalkulálták a kormányzati ingatlanok eladásából származó 30 milliárd forintot is. Ám az nem derül ki, hogy az egyes vállalatok privatizálásával mekkora összegre tesz majd szert az MNV.