Több film, kevesebb néző

Bár a múlt év filmes statisztikáit még nem zárták le, annyi már bizonyos, hiába lett nagyobb a magyar játékfilmkínálat, továbbra is csökken az alkotások közönségének száma. A jelenség csak részben magyarázható a nemzetközi trendekkel. Az év mozgóképes mérlege röviden.

A magyar dokumentumfilmesek által felállított bizottság a múlt évi filmszemlén jelentette be, megvizsgálta, hogy a filmtörvény és a támogatási gyakorlat, a jogalkotás és -alkalmazás mely pontokon nincs összhangban. Az eredmény aligha lepett meg bárkit is: a bizottság szerint a filmtámogatásokat 2005-ben elosztó Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) pályáztatási gyakorlata törvénysértő volt, a filmtörvényben előírt kötelezettségeinek nem tett eleget, nem teremtette meg a szakmai esélyegyenlőség feltételeit. A múlt évben a dokumentumfilmesek szintén nem elégedtek volna meg a „macskaasztallal” – ám az MMK továbbra sem szentelt túlzott figyelmet a több pályázatot és több támogatást igénylő szakmai követeléseknek.
A játékfilmek támogatási gyakorlata is kapott bírálatot. Az MMK kritikusai szerint a közalapítvány játékfilmes szakkollégiumának tagjai felelősség nélkül dönthetnek, és nem elszámoltathatók. Ha olyan filmet nem támogattak, amely később sikeres lett, annak nincs következménye. S annak sem, ha olyan filmre adtak pénzt, amely minden szempontból bukás lett. Mindenesetre az MMK nagykuratóriumának az év végére sikerült a közalapítvány összes alapító szervezetét meggyőzni arról, hogy újraválasztását támogassák – igaz, számos szakmai szervezet később alakult, mint a közalapítvány, ezért nem állítható, hogy az MMK a magyar filmszakma egészének teljes megelégedésére működne.
S bár a Medgyessy-kabinet idején ígért 10 milliárdos támogatásból nem lett semmi, mégis több magyar mozgókép készülhetett el, mint a korábbi években. A fellendülés annak is köszönhető, hogy az Európai Bizottság szerint a mozgóképi alkotások állami támogatása nem ütközik európai versenyjogba. S bár az Európai Bizottság bírálta, hogy a magyar filmek gyártásába fektetők 20 százalékos adókedvezményt kapnak, 2009 végéig ez a lehetőség még biztosan megmarad. A filmkínálat nagyobb lett, ám az előzetes adatok szerint a 2005-ös eredményekhez képest legalább egymillióval kevesebb néző volt kíváncsi a magyar filmekre. A nem végleges statisztika szerint tavaly a legnézettebb film Sas Tamás S.O.S. Szerelem! című munkája lett.
A befektetői kedvezményeknek is köszönhetően a filmes bérmunkák száma nőtt, a pomázi és az etyeki filmstúdióban szinte megállás nélkül zajlottak a forgatások. Ezen felbuzdulva a főváros is sietve új filmgyártó kht.-t alapított, noha a közhasznú társaság szervezeti forma nem felel meg az uniós normatíváknak, tavaly július 1-jétől új kht. már nem alapítható, s a cég feladatait már korábban is ellátta több, a fővárosi önkormányzat érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A közgyűlésben kormánypárti politikusok is bírálták az akciót.
Nemzetközi sikereket szép számmal értek el magyar filmesek. Ilyen M. Tóth Géza animációs rövidfilmje, a Maestro Oscar-jelölése, Bollók Csaba Iszka utazása, Flieaguf Benedek Tejút és Szász János Ópium című alkotásának fesztiválszereplései, díjai, s Pálfi György Taxidermiája is folytatta a sikerszériát, ha Oscarra nem is számíthat. A pálmát – ha nem is az Arany Pálmát – Tarr Béla A londoni férfi című alkotása viszi el, amely tizenkilenc év után újra képviselte a magyar filmművészetet a cannes-i versenyprogramban. Jellemző történet: a fesztivál elnöke korábban Magyarországra jött, hogy láthassa a filmet. A Magyar Filmszemle Tanács tagjai viszont – egy kivétellel – az egyeztetett időpont ellenére sem értek rá, s kacifántos történettel magyarázzák, hogy A londoni férfi miért is nem látható az idei filmszemle nyitóprogramjában.