Tovább szorít az adóprés

Január elsejétől az APEH ellenőriz minden 62 évnél fiatalabb nyugdíjas munkavállalót: csak addig folyósítják ugyanis az öregkori járandóságot, amíg a munkával elért éves jövedelem nem haladja meg tizenkét havi minimálbér összegét. Az adóhatóságnál az idén a tavalyinál több vagyonosodási vizsgálatot, adóügyi ellenőrzést terveznek, nagyobb létszámmal, és nő a kiszabható bírságok összege.

Egységes ingatlanadó

Az év első napjától megváltozott a telek- és az építményadó számítási módja. Az eddigi szabályok szerint az önkormányzat választhatott: vagy a négyzetméterben kifejezett nagyág szerint, vagy a forgalmi érték alapján rótta ki az ingatlanok után fizetendő közterhet. Mostantól kizárólag az úgynevezett számított értéket veheti alapul a helyhatóság. Az önkormányzat a közteher kivetése előtt megállapítja a település különböző belterületi ingatlanfajtáinak átlagértékét, majd kiszabja az adott típushoz tartozó telkekre vagy épületekre a helyi adót. Az építmény- és a telekadó kulcsa egységes. Lakóingatlanoknál legfeljebb a számított érték fél százalékát teheti ki a közteher, nem lakás célját szolgáló ingatlan esetén maximum másfél százalékos adó állapítható meg. Az ingatlanadóról novemberben elfogadott jogszabály szerint a 2009-től bevezetendő ingatlanadót is hasonló számítási mód alapján határoznák meg. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a számított érték szerinti adómegállapítási módszert az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte, ezért decemberben az Alkotmánybírósághoz fordult. Kérte: a testület semmisítse meg az ingatlanadóról szóló törvényt.

Lakáseladási sarc

Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény. Eddig, ha valaki ingatlanát eladta, a kapott összeg után nem kellett adót fizetnie, ha a vételárból az adásvételt követő öt éven belül magának vagy hozzátartozójának lakást vásárolt. Tegnaptól ez a lehetőség megszűnt, a kapott vételár 25 százalékát elviszi az adó. A törvény egy kivételt állapít meg: nem kell közterhet fizetnünk, ha az ingatlan ellenértékén fogyatékosokat ápoló intézményben vagy idősek otthonában vásárolunk férőhelyet. Minden más esetben az APEH csak akkor utalja vissza a befizetett szja-t, ha az eladó kérvényt nyújt be az adóhatóságnak, amiben kedvezőtlen szociális helyzetére hivatkozik.

Új illetékszabályok

Csak olyan lakások értékesítése után kell adót fizetnünk, amelyek öt évnél rövidebb ideig voltak a tulajdonunkban. Ha a lakásunkat a megszerzés évében vagy az azt követő esztendőben adjuk el, a 25 százalékos adó a teljes vételár után számítandó. Ha ingatlanunkat a megvásárlást követő második évben értékesítjük, a kapott ellenérték 90 százaléka után kell adóznunk. A harmadikban a vételár 60 százaléka, a negyedikben pedig a 30 százaléka képezi az szja alapját. Az ötödik esztendőben és később adómentesen válhatunk meg ingatlanunktól.
Az elsejétől alkalmazandó illetékszabályok lehetőséget adnak a haláladónak becézett örökösödési illeték kikerülésére. Az új rendelkezések szerint az ingatlanok apportja illetékmentessé válik. Így például a lakásunkat illeték fizetése nélkül vihetjük be a cégünkbe. Mivel az üzletrészt az örökösök közteher viselése nélkül szerezhetik meg, a szakértők úgy vélik, sokan döntenek majd amellett, hogy az akár 21 százalékos örökösödési illetéket cégalapítással és az ingatlanok bevitelével spórolják meg utódaiknak. Az új áfatörvény a korábbiakhoz képest szélesebb körben írja elő a fordított adózás szabályainak alkalmazását: januártól a vásárlónak kell megfizetnie a forgalmi adót egyebek közt az ingatlanokon végzett építési, javítási, szerelési és takarítási munkálatoknál. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a fővállalkozó a fizetendő áfájából levonhatta az alvállalkozó által lerótt forgalmi adót. A fordított adózás szabályai azonban magánszemélyekre nem vonatkoznak. Ugyanakkor a rendelkezések rendkívül hátrányosan érintik az evásokat: az egyszerűsített adózási formát választók bevételei akár 20 százalékkal is csökkenhetnek. Több szakértő is úgy vélekedett: a kisebb cégeknek nem volt elég idejük ahhoz, hogy megismerjék az új szabályokat. Így tömegesen lehet számítani a fő- és alvállalkozóik közötti számlázási vitákra, perekre.

Őstermelői nyugták

Az új áfatörvény alapján január elsejétől az őstermelők terményeik értékesítéséről számlát, nyugtát kötelesek kiállítani. A szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a mezőgazdasággal foglalkozók háznál vagy a piacon adják el áruikat. A nemrégiben nyilvánosságra hozott kormányzati elképzelések szerint az új rendelkezések nem vonatkoznak majd azokra a termelőkre, akik legfeljebb egy hektár földön, illetve 0,3 hektár szőlőben, gyümölcsösben gazdálkodnak, s éves bevételeik nem haladják meg az ötmillió forintot. A kivételekről szóló jogszabály azonban még nem készült el. Az üzletszerűen mezőgazdasággal foglalkozóknak január 15-ig kell kiváltaniuk adószámukat.