Tegnaptól életbe lépett az új adótörvény, amely hátrányosan érintik a nyugdíj mellett munkát vállalók egy részét. Az új szabályok szerint ugyanis a 62 évnél fiatalabb dolgozó nyugdíjasok csak addig kapnak nyugdíjat, amíg az idén munkával keresett összes jövedelmük nem haladja meg a minimálbér tizenkétszeresét, azaz a 828 ezer forintot. Ha ezt az összeget eléri az öregkori járandóságban részesülők alkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve őstermelőként 2008-ban szerzett keresménye, a nyugdíjfolyósító felfüggeszti a nyugdíj kifizetését.
Visszavehetik a nyugdíjat
Ez a szabály csak azokra vonatkozik, akik előre hozott nyugdíjat, korkedvezményes ellátást, bányásznyugdíjat vagy a fegyveres testület hivatalos állományú tagjának járó szolgálati nyugdíjat kapják, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A 62 évnél idősebbekre nem vonatkoznak az új rendelkezések. Ha tehát valaki például korkedvezményes nyugdíjasként munkát vállal, és az első kilenc havi bére 830 ezer forint, akkor szeptembertől már nem kap nyugdíjat. Ha csak a decemberi fizetésekor lépi túl a törvényben megállapított határt, az utolsó havi öregkori járandóságát megkapja ugyan, de azt később vissza kell fizetnie. A nyugdíjfolyósítót az APEH havonta értesíti arról, hogy a nyugdíj mellett dolgozók az év adott hónapjáig mennyit kerestek.
Átalakították a társadalombiztosítási járulékok rendszerét is, emelkedik a munkavállalókat terhelő nyugdíjjárulék. Az alkalmazottak keresetéből a tavalyi 8,5 százalék helyett 9,5 százalékot vonnak le. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a tb-nek fizetendő nyugdíjjárulék ugyanakkor az eddig 0,5 százalékról 1,5 százalékra nőtt. A munkáltatók az idén is 29 százalékot kötelesek a társadalombiztosításnak átutalni. 2008-ban a korábbi 8 helyett 5 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni az alkalmazottak után, ám a munkaadót terhelő nyugdíj-biztosítási járulék az eddigi 21-ről 24 százalékra emelkedik.
Adó-jóváírási változások
Módosultak az adójóváírás szabályai. Akiknek az éves keresete a törvényben meghatározott összeget nem haladja meg, igénybe veheti az adójóváírást, vagyis fizetendő adóját csökkentheti. Ezzel a lehetőséggel eddig is élhettek az adózók, ám most valamivel többet vihetnek haza azok, akiknek keresete 2008-ban nem haladja meg az 1,250 millió forintot. Ők az ez évi járandóságuk 18 százalékával, de havonta legfeljebb 11 340 forinttal csökkenthetik személyi jövedelemadójukat. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a változtatásnak köszönhetően a legalacsonyabb keresetűeknek 28 080 forinttal nőhet az éves jövedelme. Akinek a járandósága viszont meghaladja a törvényben rögzített határt, annak a jóváírás összege a keresetnövekedés mértékével arányosan csökken. Az adókedvezmény csak 2,762 millió forint éves jövedelemig vehető igénybe: a magasabb kereset adójóváírással nem csökkenthető.
A munkáltatók által adómentesen adható juttatás értéke több kategóriában növekszik. Például a melegétkezési utalvány legmagasabb összege a múlt évi 10 ezer helyett 12 ezer forint, a hidegétkezési jegy maximuma ötezerről hatezer forintra emelkedett. A munkaadó az új esztendőben 20 700 forinttal járulhat hozzá a gyermeket nevelő alkalmazottak iskolakezdési költségeihez. A múlt évben ez az összeg 20 ezer forint volt.
Egységes ingatlanadó
Az év első napjától megváltozott a telek- és az építményadó számítási módja. Az eddigi szabályok szerint az önkormányzat választhatott: vagy a négyzetméterben kifejezett nagyág szerint, vagy a forgalmi érték alapján rótta ki az ingatlanok után fizetendő közterhet. Mostantól kizárólag az úgynevezett számított értéket veheti alapul a helyhatóság. Az önkormányzat a közteher kivetése előtt megállapítja a település különböző belterületi ingatlanfajtáinak átlagértékét, majd kiszabja az adott típushoz tartozó telkekre vagy épületekre a helyi adót. Az építmény- és a telekadó kulcsa egységes. Lakóingatlanoknál legfeljebb a számított érték fél százalékát teheti ki a közteher, nem lakás célját szolgáló ingatlan esetén maximum másfél százalékos adó állapítható meg. Az ingatlanadóról novemberben elfogadott jogszabály szerint a 2009-től bevezetendő ingatlanadót is hasonló számítási mód alapján határoznák meg. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a számított érték szerinti adómegállapítási módszert az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte, ezért decemberben az Alkotmánybírósághoz fordult. Kérte: a testület semmisítse meg az ingatlanadóról szóló törvényt.
Lakáseladási sarc
Megszűnik a lakásszerzési kedvezmény. Eddig, ha valaki ingatlanát eladta, a kapott összeg után nem kellett adót fizetnie, ha a vételárból az adásvételt követő öt éven belül magának vagy hozzátartozójának lakást vásárolt. Tegnaptól ez a lehetőség megszűnt, a kapott vételár 25 százalékát elviszi az adó. A törvény egy kivételt állapít meg: nem kell közterhet fizetnünk, ha az ingatlan ellenértékén fogyatékosokat ápoló intézményben vagy idősek otthonában vásárolunk férőhelyet. Minden más esetben az APEH csak akkor utalja vissza a befizetett szja-t, ha az eladó kérvényt nyújt be az adóhatóságnak, amiben kedvezőtlen szociális helyzetére hivatkozik.
Új illetékszabályok
Csak olyan lakások értékesítése után kell adót fizetnünk, amelyek öt évnél rövidebb ideig voltak a tulajdonunkban. Ha a lakásunkat a megszerzés évében vagy az azt követő esztendőben adjuk el, a 25 százalékos adó a teljes vételár után számítandó. Ha ingatlanunkat a megvásárlást követő második évben értékesítjük, a kapott ellenérték 90 százaléka után kell adóznunk. A harmadikban a vételár 60 százaléka, a negyedikben pedig a 30 százaléka képezi az szja alapját. Az ötödik esztendőben és később adómentesen válhatunk meg ingatlanunktól.
Az elsejétől alkalmazandó illetékszabályok lehetőséget adnak a haláladónak becézett örökösödési illeték kikerülésére. Az új rendelkezések szerint az ingatlanok apportja illetékmentessé válik. Így például a lakásunkat illeték fizetése nélkül vihetjük be a cégünkbe. Mivel az üzletrészt az örökösök közteher viselése nélkül szerezhetik meg, a szakértők úgy vélik, sokan döntenek majd amellett, hogy az akár 21 százalékos örökösödési illetéket cégalapítással és az ingatlanok bevitelével spórolják meg utódaiknak. Az új áfatörvény a korábbiakhoz képest szélesebb körben írja elő a fordított adózás szabályainak alkalmazását: januártól a vásárlónak kell megfizetnie a forgalmi adót egyebek közt az ingatlanokon végzett építési, javítási, szerelési és takarítási munkálatoknál. Az eddigi szabályok szerint ugyanis a fővállalkozó a fizetendő áfájából levonhatta az alvállalkozó által lerótt forgalmi adót. A fordított adózás szabályai azonban magánszemélyekre nem vonatkoznak. Ugyanakkor a rendelkezések rendkívül hátrányosan érintik az evásokat: az egyszerűsített adózási formát választók bevételei akár 20 százalékkal is csökkenhetnek. Több szakértő is úgy vélekedett: a kisebb cégeknek nem volt elég idejük ahhoz, hogy megismerjék az új szabályokat. Így tömegesen lehet számítani a fő- és alvállalkozóik közötti számlázási vitákra, perekre.
Őstermelői nyugták
Az új áfatörvény alapján január elsejétől az őstermelők terményeik értékesítéséről számlát, nyugtát kötelesek kiállítani. A szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a mezőgazdasággal foglalkozók háznál vagy a piacon adják el áruikat. A nemrégiben nyilvánosságra hozott kormányzati elképzelések szerint az új rendelkezések nem vonatkoznak majd azokra a termelőkre, akik legfeljebb egy hektár földön, illetve 0,3 hektár szőlőben, gyümölcsösben gazdálkodnak, s éves bevételeik nem haladják meg az ötmillió forintot. A kivételekről szóló jogszabály azonban még nem készült el. Az üzletszerűen mezőgazdasággal foglalkozóknak január 15-ig kell kiváltaniuk adószámukat.
