A hegyekben harcol a pipázó gerillavezér

Egy héttel karácsony előtt a dél-mexikói állam, Chiapas símaszkot viselő, titokzatos és mindig pipázó gerillavezére, Marcos parancsnokhelyettes közölte, hogy embereivel együtt „hosszú időre visszavonul a hegyekbe, mert úgy érzi, háború lesz”. A december 17-én véget érő és meghatározatlan ideig utolsó nyilvános konferencia végén bejelentették, hogy a mexikói hadsereg és a félkatonai szervezetek egységei hónapok óta zaklatják a zapatista szervezet településeit. A fegyverek helyett évek óta inkább „a szavak hadseregével” küzdő „békés gerillák” így akarják elejét venni, hogy megismétlődjön egy 1997-ben történt mészárlás, de azt is ellenzik, ha erőszakkal válaszolnak az erőszakos cselekményekre. Marcos parancsnokhelyettes Zapatista Felszabadító Hadserege (EZLN) hivatalosan az említett szabad kereskedelmi szerződés életbe lépése napján, 1994. január elsején alakult meg. A Pentagon több szakértője aztán 1998-ban megállapította, hogy a kiváló adottságokkal megáldott Marcos – egyébként feltételezések szerint a legrégebbi mexikói egyetem, az UNAM egykori tanára – új és egyelőre kivédhetetlen kommunikációs eszközt alkalmaz, hogy megvédje Mexikó 10 milliós indián lakosságának érdekeit: a szociális netháborút. A gerillaszervezet azt tartja egyik legnagyobb sikerének, hogy létükkel és tevékenységükkel felhívták a világ figyelmét, a gazdaság neoliberális átalakítása nem oldotta meg, inkább súlyosbította a harmadik világ elmaradott országainak problémáit.
A visszavonulás bejelentése viszont olyan helyzetben hangzott el, amikor Mexikóban nagyon feszült a helyzet: egy éve több mint vitatott körülmények között került sor a konzervatív Felipe Calderón Hinojosa elnök beiktatására. A törvényességét igazolni akaró államfő szinte azonnal a feladatok sűrűjébe vágott, és a hadsereg felhasználásával az egész országban egyszer s mindenkorra le akart számolni az államnak és a lakosságnak egyre nagyobb károkat okozó kábítószer-kereskedelemmel. Az akció félbeszakadt néhány hónap után, jórészt a hadsereg erőszakos fellépése miatt. Ellenben életet lehelt az eddig háttérben maradó radikális marxista gerillacsoportba, a Forradalmi Néphadseregbe, mert az EPR idei merényleteivel célba vette az ország fő bevételforrásához nélkülözhetetlen és igazából védhetetlen olajvezetékeket. Calderón és az észak-amerikai ország másik érzékeny pontja a valaha kukorica-nagyhatalomnak számító, de – az Egyesült Államok miatt – ma kukoricabehozatalra szoruló mezőgazdaság. Az 1994. január elsején életbe lépett – Kanadával és az Egyesült Államokkal kötött – szabadkereskedelmi egyezmény miatt romokban hever ez a stratégiai ágazat is, amely azóta több mint kétmillió dolgozót vesztett. Ha jövőre valóban megnyitják a mezőgazdaságot is, a jelentős állami támogatásban részesülő külföldi versenytársak még nagyobb csapást mérnek a mezőgazdaságra, sőt az előzőnél is súlyosabb szociális válságot és feszültséget okoznak.