Az embertelen bánásmód színhelye

Az Egyesült Államok folytatja az alapvető emberi jogok megsértését azzal, hogy titkos börtönöket létesít külföldön, illegálisan tart fogva embereket és indokoltnak nevezi kínzásait – állapította meg nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentésében a Human Rights Watch emberi jogi szervezet, amely szerint a guantánamói amerikai haditámaszponton őrizetben lévő foglyokkal való bánásmód is elítélendő. Az Amnesty International munkatársa, Sharon Critoph a CIA börtöneiről, a guantánamói körülményekről, a kínzási módszerekről és az Egyesült Államok hírnevén ejtett szégyenfoltról nyilatkozott lapunknak.

A tábor. A kubai Guantánamo-öbölben létesített szigorúan őrzött amerikai katonai támaszpontot 2002-ben állította fel az Egyesült Államok azon terroristacselekedetekkel gyanúsított személyek fogva tartására, akiket a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő, a tálibok és az al-Kaida ellen folytatott „terrorellenes háború” során fogtak el. Mivel a foglyok ellenséges harcosoknak minősülnek, őket nem illetik meg ugyanazok a jogok, mint a hadifoglyokat vagy a bűncselekmény elkövetésével vádolt amerikai állampolgárokat. (MN)

Talán nem véletlen, hogy éppen Jemen fővárosában tüntettek több százan a hét végén. A szanaai parlament épülete előtt összegyűlt tiltakozók két emberi jogi szervezet képviselőivel karöltve azt követelték a közel-keleti állam kormányától, hogy gyorsítsa fel a Guantánamo-öbölben lévő amerikai haditámaszponton őrzött mintegy száz jemeni állampolgár hazatelepítését. Míg több ország, közöttük Jordánia és Szaúd-Arábia számos állampolgárát sikerült hazaküldeni Guantánamóról, addig a jemeni és az amerikai hatóságoknak nem sikerült megállapodniuk jemeni fogva tartottak hazatelepítéséről. Washington álláspontja szerint Jemen egyelőre nem tudta egyértelműen garantálni, hogy hazatértük után állampolgárai nem vesznek ismét részt egy Egyesült Államok, vagy Irakban amerikai katonák elleni támadásban.
Guantánamón jelenleg 275 férfit tartanak fogva, közülük mintegy százan jemeni állampolgárok. Ám amíg tavaly összesen száz rab térhetett vissza szülőhazájába, addig a jemeniek közül hetvenen várakoznak arra, hogy hazajussanak – mondta lapunknak Sharon Critoph, az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet munkatársa. Critoph szerint Washington leginkább egy harmadik országnak adná át őket, de befogadóállamok jelentkezése híján erre egyelőre nem sok esély mutatkozik.
Jemenben három férfival készítettem interjút, őket nem Guantánamón, hanem egy titkos börtönben, egy föld alatti létesítményben tartották fogva, pontosan nem tudni, hol – mesélte Critoph. „Kettejüket először Jordániába szállították, ahol szexuálisan zaklatták, megalázták és – többek között fejjel lefelé lógatva – megverték őket. A négy napig tartó tortúra után egy titkos börtönbe, a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) őrizete alá kerültek, ez idő alatt másfajta kínzásoknak voltak kitéve. Megfosztották őket érzékszerveik használatától, magánzárkába helyezték őket, hangos zenét hallgattattak velük, tikkasztó hőségnek és vakító fényviszonyoknak voltak kitéve. A rabok mindeközben nem tudtak meg semmit tizennyolc hónapig tartó fogvatartásuk helyszínéről, arról, hogy rajtuk kívül hány ember tartózkodik ott. Az őrök semmilyen tájékoztatást nem adtak nekik” – idézte fel a jemeni fogva tartottak által elmondottakat az Amnesty International munkatársa. Sharon Critoph elmondta, amikor végül elengedték a férfiakat, nem kaptak magyarázatot őrizetbe vételük okáról, noha vádat sem emeltek ellenük. Visszakerültek hazájukba, ahol a jemeni hatóságok az Egyesült Államok kérésének eleget téve egy ideig őrizetben tartották őket. Végül útlevél-hamisítás gyanújával vádat emeltek ellenük. Terrorizmussal kapcsolatos tevékenységről sosem esett szó.
Sharon Critoph arra hívta fel a figyelmet, hogy a titkos CIA-börtönökben alkalmazott kínzási módszerek a guantánamói táborban is ismeretesek. „A guantánamói foglyok embertelen körülmények között, magánzárkákban élnek. Nem léphetnek kapcsolatba rabtársaikkal, nincs kapcsolatuk a külvilággal. Úgy tudjuk, eddig négyen követtek el öngyilkosságot. Nemrégiben pedig rákban halt meg egy afgán állampolgárságú férfi hat évi raboskodás után. Eközben jelenleg több fogoly folytat jó ideje éhségsztrájkot emberi jogaik semmibevétele miatt – mondta Critoph.
Az Egyesült Államok hat éve, az első Guantánamóba történt fogolyszállítások óta sérti a tábor foglyainak emberi jogait a börtöntáborban – véli az Amnesty International. „A foglyok a világ számos országából – Boszniától Thaiföldig – kerültek Guantánamóra, közülük sokan azelőtt a hírhedt titkos CIA-börtönök valamelyikében sínylődtek. Olyan terrorizmussal gyanúsított személyekről van szó, akiket vádemelés nélkül tartanak fogva, önmagában már ez a tény is sérti az emberi jogokat, nem is beszélve arról, hogy Guantánamón kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban volt részük” – hangoztatta Critoph. Hangsúlyozta, az Amnesty International számos alkalommal kért információt vagy látogatási engedélyt Guantánamóba, amit az amerikai hatóságok mindeddig megtagadtak, így a szervezet munkatársainak az egykori foglyokkal, illetve a jelenleg még a táborban lévő rabok ügyvédeivel készült beszélgetésekre kell hagyatkozniuk.
Sharon Critoph elmondta, az elmúlt években rendezett tiltakozó felvonulások mellett az Amnesty most egy olyan petíciót nyújtott át a Fehér Háznak Guantánamo bezárását követelve, amelyet – huszonhat – elsősorban nyugat-európai – állam több mint 1200 parlamenti képviselője írt alá. Ám egyre több azon amerikai kongresszusi képviselők száma is, akik beismerik, hogy Guantánamo szégyenfoltot ejtett az Egyesült Államok hírnevén. Az amerikaiak ráadásul olyan helyzetbe hozták magukat, hogy már nem tudnak mit kezdeni számos elbocsátandó fogollyal. Bíróság elé nem állíthatják őket, nehogy kiderüljenek a kínzások és a titkos börtönökben történtek. De sok esetben hazaküldeni vagy harmadik országba szállítani sem lehet őket.