Összetűzésekben nyolc ember életét vesztette, 22 pedig megsebesült Bejrútban vasárnap késő este; a hadsereg azóta is készültségben van. A harcok kezdetekor lelőttek egy az ellenzéki Amal mozgalomhoz tartozó aktivistát a város síita negyedében, ezt követően támadások voltak a libanoni főváros keresztény negyedében is. A hadsereg is fellépett a zűrzavar csillapítása érdekében, közben a zavargások átterjedtek a Bejrúttól délre fekvő településekre és a keleti Bekáa-völgybe. Az Amal nyugalomra szólított fel, és visszahívta híveit az utcákról. A Hezbollah síita szervezet hangosbeszélőkön igyekezett megnyugtatni a kedélyeket.
A tiltakozások többek között az újra rendszeres áramkimaradások miatt is folyamatosak. Az áramhálózatot tizennyolc évvel a libanoni polgárháború befejezése után még mindig nem állították helyre, az ellenzéki lakónegyedekben élők többször tiltakoztak emiatt az elmúlt hetekben.
Libanon ügye volt a téma Kairóban is, az Arab Liga külügyminiszteri tanácskozásán. A szervezet a libanoni válságra keres megoldást, a közel-keleti országban ugyanis már tavaly november 23-a óta nincs elnök, a pártok pedig képtelenek megállapodni egy konszenzusos jelöltben. A külügyminiszterek elutasították Szíria javaslatát a hatalommegosztásra. Damaszkusz képviselője azt ajánlotta, hogy a Hezbollahnak adjanak az eddiginél nagyobb hatalmat, tíz minisztert delegálhasson a kabinetbe, miközben tíz minisztere legyen a kormánytöbbségnek és tíz az államfőnek is. A libanoni parlamentnek hivatalosan február 11-ig kell megállapodnia az új államfő személyéről.
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
