Besokalltak a svájciak

Az Európában legmagasabb vállalatvezetői fizetésekkel büszkélkedő Svájcban népszavazást írnának ki a menedzseri bérek, juttatások és végkielégítések mérséklése céljából. A javaslat szerint a részvényesek dönthetnének a felső vezetők javadalmazásáról.

Fő célunk a részvényesek demokráciája – nyilatkozta az Economist brit gazdasági hetilapnak Thomas Minder, egy svájci kozmetikai cég igazgató-tulajdonosa, aki nemrég népszavazás kiírását kezdeményezte az európai szinten legjobban fizetett svájci vállalatvezetők bérének maximalizálásáért. Mindernek százezer aláírást kell összegyűjtenie májusig, amihez már csak tízezer hiányzik, a kezdeményezés tehát nagy valószínűséggel eléri célját. A kérdőíven szerepeltetett kérdések között olyan javaslatok is vannak, amelyek a részvényesek kezébe helyeznék a vezetőség részére kifizetett juttatások plafonjának megállapítását. A vezérigazgatókra, az igazgatótanácsra és a felügyelőbizottságra egyaránt vonatkozó tervezet szerint a részvényeseknek kötelezően kellene szavazniuk a menedzsment összes juttatásának mértékéről.
A svájciaknál a kontinens legjobban kereső vezérigazgatója, Daniel Vasella, a Novartis gyógyszergyár feje 35 millió dolláros (hatmilliárd forintos) éves bére verte ki a biztosítékot, de Minder kezdeményezéséhez az is hozzájárult, hogy még a veszteséges cégek vezetői is etikátlanul jól keresnek. A Swissair légitársaság összeomlása előtti évben például Mario Corti vezérigazgató csaknem kétmilliárd forintos javadalmazást kapott, ami a svájci minimálbérnek csaknem a hatszázszorosa. A legutóbbi példát a UBS bankcsoport szolgáltatta: a tőzsdeválság miatt 16 milliárd eurós veszteséget (nagyjából 4100 milliárd forintot) volt kénytelen leírni, ám a vállalat csúcsvezetője, Marcel Ospel évi mintegy négymilliárd forintért igazgatja tovább a pénzintézetet.
A svájci helyzet korántsem számít egyedinek. Németországban a Porsche főnökének csaknem 55 millió eurós keresete okozott általános felháborodást, megszólalásra késztetve Horst Köhler államfőt és Angela Merkel kancellárt, akik önmérsékletre és mértéktartásra szólítottak fel. Merkel a teljesítmény és a jövedelem arányosságát hangsúlyozva Japán példáját említette, itt ugyanis a vezetők bére átlagosan hússzorosa az alkalmazottakénak. Különösen vérlázítónak találták a németek a Deutsche Bank vezetőjének 13 millió eurós javadalmazását, mivel a pénzintézet nyereségét többek között hatezer munkatárs szélnek eresztésével érte el. Franciaországban Nicolas Sarkozy a milliárdos végkielégítések ellen szállt harcba, míg Hollandiában és Svédországban a részvényeseknek már kötelezően szavazniuk kell a menedzsment honoráriumáról a magas fizetések kordában tartásáért.
A legkirívóbb példákkal azonban az Egyesült Államokban találkozhatunk: a Forbes magazin listája szerint a 2006. pénzügyi évben az Apple számítástechnikai vállalat első embere, Steven P. Jobs 658 millió dollárt, azaz 120 milliárd forintot kasszírozott. Az USA 500 legnagyobb cégénél tavaly csaknem negyvenszázalékos béremelést kaptak a vezetők, miközben az alkalmazottak juttatása mindössze néhány százalékkal emelkedett.