Az összesen 935 valótlan állítás arról akarta meggyőzni az amerikai közvéleményt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és az Irak elleni invázió között eltelt két évben, hogy Irak nemzetbiztonsági fenyegetést jelent – írta az MTI. A hamis állítások részei voltak annak a szervezett kampánynak, amelynek célja a közvélemény támogatásának megnyerése volt az Irak elleni háborúhoz – áll a Közéleti Tisztesség Központja (CPI) és az Újságírás Függetlenségéért (FIJ) szervezet közös tanulmányában.
Bush és kormánya legalább 532-szer állította egyértelműen, hogy Iraknak vannak tömegpusztító fegyverei, vagy legalábbis igyekszik szert tenni ilyenekre. Ma már vitán felül áll, hogy Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei – írták a tanulmány rövid ismertetőjében Charles Lewis és Mark Reading-Smith, az FIJ munkatársai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy Iraknak nem voltak abban az időben számottevő kapcsolatai az al-Kaida terrorhálózattal, a Bush-kormány mégis számos alkalommal hivatkozott erre alaptalanul. A Bush-kormány módszeresen terjesztett hamis információk alapján vitte bele a háborúba az Egyesült Államokat – tették hozzá.
Bushon kívül név szerint említi a tanulmány a valótlan állítások hangoztatói között Dick Cheney alelnököt, Condoleezza Rice akkori nemzetbiztonsági főtanácsadót, Donald Rumsfeld akkori védelmi minisztert, Colin Powell akkori külügyminisztert, Paul Wolfowitzot, a védelmi miniszter akkori helyettesét, továbbá Ari Fleischert és Scott McClellant, a Fehér Ház akkori szóvivőit. Az elnök vezeti a hamis állítások listáját: 231-szer mondott valótlanságot Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereiről és 28-szor Irak és az al-Kaida kapcsolatairól. „A média felkapta ezeket az állításokat, és teleharsogta velük az emberek fülét a háborút megelőző hónapokban. Azóta már több újságíró és médiaszerv elismerte, hogy túlságosan hódolatteljesen, kritikátlanul kezelte a háború előtti hónapokban közölt tudósításaiban ezeket az állításokat” – írták a tanulmány szerzői.
17 év terrorizmusért. A várt életfogytiglan helyett csak 17 évre ítélték José Padillát, aki a gyanú szerint – amerikai állampolgárként – társaival együtt „piszkos bombával” akart terrorcselekményt elkövetni, ám a miami bíróság ezt a feltevést nem látta bizonyítottnak. A washingtoni kormányzat Padilla ügyén keresztül próbálta érvényesíteni azt az elvét, hogy amerikai állampolgárt is lehet ellenséges harcosként korlátlan ideig vádemelés nélkül fogva tartani. (MN)
És ön mit tud Sosztakovicsról?
