Démonfestő

Zichy Mihály nevének hallatán sokak előtt talán nem a művész valamelyik képe jelenik meg, hanem a kalandos európai életút, amelynek során a festő olyan jeles barátokat szerzett, mint ifjabb Dumas, Munkácsy Mihály vagy a jeles francia festő, Jean-Jacques Henner. A most megjelent Zichy-albumhoz tanulmányt író Gellér Katalin művészettörténész igyekezett összegyűjteni a festő életművéből a legjellemzőbb és legjelentősebb képeket. A gondolat szép, ám a feladat nem egyszerű. A XIX. században alkotó Zichy évtizedeket töltött Szentpéterváron a cárok udvari festőjeként. Négy orosz uralkodó alatt dolgozott. Közben rövid kitérőt tett Skóciába, ahol az angol trónörökösnek is festett. A rendkívül szorgos és dús fantáziájú Zichy ontotta magából a képeket, olykor azonban, hogy fenntartsa magát és a családját, más munkákat is elvállalt: foglalkozott akvarellek, fotográfiák és dagerrotípiák restaurálásával is. Nevéhez kötődik az orosz nemzeti eposz, az Igor-ének megfestése, de ennél köztudottabb, hogy ő készítette el a grúzok nemzeti eposzának, A tigrisbőrös lovagnak az illusztrációját. Az 1888-ban elkészült munkának köszönhetően a grúzok a mai napig nagyra becsülik, szoborral és gyűjteménnyel állítottak neki emléket.
Zichy pályafutását Bécsben kezdte, az akkor divatos biedermeier stílussal. Elsősorban portrékat, tájképeket, illetve zsánerképeket készített, ám a biedermeierre jellemző derűs és nyájas képek helyett főleg drámai eseményeket örökített meg. Nagy hatást gyakoroltak rá a kortárs francia, német és belga művészek. Festményeinek felépítése precíz és aprólékos, portréin kemény és karakteres arcokat jelenített meg. Az évek folyamán technikája finomodott, a naturalisztikus ábrázolás felé fordult. Egyes vélemények szerint festményei esetenként rikítóan szenzációssá, teátrálissá váltak. Legnagyobb sikereit könyvillusztrációival érte el. Készített rajzokat Goethe Faustjához, Madách Az ember tragédiája című művéhez, valamint Arany balladáihoz. Jellemzően pesszimista volt, amit különböző tartalommal, de újra és újra démonok kíséretében juttatott kifejezésre. Leghíresebb képe az 1878-as párizsi világkiállításra készített A Démon fegyverei (A pusztítás géniuszának diadala) című műve, amelyet nagy viták közepette eltávolítottak a kiállításról, mivel élesen kritizálta a kortárs politikai vezetőket.
Az album Zichy Mihály filmbe illő színes életét kíséri végig a festményeken keresztül. A történetet Hollywood figyelmébe ajánljuk!
(Gellér Katalin: Zichy. Corvina Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 6990 forint)